Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. A „"Seue kirchliche Zeitschrift" f. é. 1.—3. füzete ugyanoly gazdag tartalommal jelent meg, mint a milyennek a mult évi folyamát is jellemeztük. Az első füzet bevezető cikke még a megboldogult Bürger tollából való. Szerzője 1905. nov. 26. halt meg s így cikke: „Die Weltlage und die Aufgaben der Kirche" befejezetlen maradt. De így is megmutatja nekünk a szerző férfias és egyházias jellemét, melyet az idők jeleinek és azoknak az egyházra való befolyásának vizsgálatánál tanúsított. Az ó-szövetség körébe utalnak minket Eiedel érdekes cikkei (az 1. és 2. füzetben.) a grádicsos zsoltárokról. A szerző megismerteti a különböző felfogásokat ezen zsoltárok jelleméről s lényegéről, hogy azután megismertesse a maga nézetét, mely szerint a 120 — 134. zsoltár a templom 15 lépcsőjéről nyerte nevét,, melyeken a léviták azokat nagy ünnepek alkalmával énekelték. A zsoltárok tartalmának és az azáltal feltételezett helyzetnek felmutatása azután ezen nézetének megerősítését célozza. Köberle rostocki tanár: „Heilsgeschichtliche und religionsgeschichtiiche Betrachtungsweise des Α. Τ. s" cím alatt, e két álláspont igazainak mérlegelésével és összeegyeztetésével foglalkozik (a 3. füzetben.) Az uj-szövetség egy fontos kérdését tárgyalják Hönnicke cikkei (az 1. 2. és 3. füzetben) „Neuere Forschungen zum Vaterunser bei Matthaeus und Lukas." Először foglalkozik a kérdés vallástörténeti részével s összehasonlítja imádságunkat az egykorú zsidóság gondolatvilágával. Egyes kéréseihez lehet párhuzamokat találni, mert a miatyánknak zsidó jellege van. De azért ily zsidó imádsági részletek még sem tekinthetők Jézus imájának forrásául. A szövegkritikai problémát és az irodalomtörténeti kérdéseket, melyeket Mté és Lk. két relációja felad, a szerző ismerteti, mire aztán végül még imádságunk eszmemenetét és tartalmát felmutatja. Mindezen kérdések eldöntésében a szerző közli a szélsőségeket és nagyobbrészt a szokásos megoldások pártját fogja. Sokat vitatott kérdés az is, amelyet Wohlenberg lelkész „Die biblischen Abendmahlsberichte und ihre neuere Kritik" cím alatt fejteget. A 3. füzet még csak a dolgozat elejét adja, ugy hogy annak teljes értékét majd csak a folytatás megjelenése után méltathatjuk.