Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus születése. 133 mind atyjuk mesterségét űzték. Hogy Jézus maga is ács volt, azt Mk. 6 3 is bizonyítja, de az apokrifusok is nem egyszer mondják, hogy atyját munkáiban követte és segítette.

1) Jézus mesterségét illetőleg azonban már képies magyarázatokra és ferdítésekre is találunk. így Origenes munkái egyik jegyzetében olvasom, hogy Beda és Hilarius Jézust azért, mert tűzzel keresztelt és alakította az embereket, kovácsnak tette meg.

2) Mások meg képiesen értelmezték a mesterségét. Ennek legelső nyomát Justinus-nál találjuk, a ki 156 körül szenvedett vértanúságot. A zsidó Tryphonnal folytatott vitatkozásában ugyanis azt mondja, méltán mondták Jézust ács fiának, mert δ maga is ekét és jármot készített, a mik azonban nála az igazságnak és az eredményes életnek a jelvényei.

3) Még érdekesebb Hieronymus egyházatya nézete, a mely szerint az a mondás, „ács fia" nem a József, hanem a mennyei atya mesterségére utal, s így Jézust nem az eke és a járom, hanem a hajnal és a nap készítőjével hozza fiúi viszonyba.

4) A második század legnevesebb theoiogusa, az alexandriai Origenes pedig egyenesen tagadja, hogy az evangéliomok bárhol is ácsnak mondanák Jézust.

5) Ε nézetet Theodoretus egy adata szerint

6), a későbbi századokban, nevezetesen a hitehagyó Juliánus korában is vallották ugyan, de ez Mk. 6j.-mal szemben egyenesen tarthatatlan. *) Tamás elbeszélése 13. fej. Evang. Inf. Arabicum cc. 38—39. Tischendorfnál. ') Origenes contra Gelsum Lib. VI c. 36-hoz csatolt jegyzetben : Bedam solummodo et Hilarium juvat seorsim ire, qui artem ferrariam eundem . exercisse volunt; hic Can. in Mtt. 13. „Plane hic fabri erat filius, ferrum igne vincentis, omnium seculi virtutem iudicio decoquentis, massamque formantis in omne opus utilitatis humanae." Ille libro in Ev. sec. Mc. c. 2 : „Nam etsi humana non sunt comparanda divinis, typis tamen integer est, uia Pater Christi igne operatur et spiritu. Unde et de ipso tanquam de fabri iio praecursor suus ait: Ipse vos baptizabit in spiritu sancto et igne, quia vasa irae sui spiritus igne moliendo in misericordiae vasa commutet." — Origenis Opera omnia. Ed. Lommatzsch Berolini 1846. T. X!X. p. 367. Justini Martyris Opera. Ven. 1747. Dialógus c. Tryphone Jud. c. 88. xal (λΟνντος τον 'Ιηβον έπϊ τον ' Γορδάνην xal νομιζομένον 'Ιωσήφ τον τέχτονος vlov νπάρχιιν χα» άιιδοϋς, ώς ut γραφαϊ ίχήρνπσον, φαινομένου και τίχτονος νομιζοιιένον — ταντα γάρ τά τίχτονιχά ίργα (ίργάζιτο (ν άνΰρώποις ων άροτρα χα I ζνγά. δια τ όντων χΐχϊ τά της διχαιοσννης ανμβολα διδάπχων χαϊ άιργή βίον. (Preuschen, Antilegomena 1905. II. Aufl. 38. az αιργή helyett Ινιργ^Λ tesz, a mi mindenkép helyesebb is.) 4"í Hieronymi Opera. Editio altera cur. Vallarsio et Maffeio. Venetiis 1772. Tom. 11. Pars. 3. pag. 89. ad Mc. 6,. Deinde iens in pátriám suam, filius fabri Jesus yocatur. Ét hoc mystice; sed fabri, qui fabricatus est auroram et eolem, id est Eoclesiam primam et sequentem : in quarum figura mulier et puella sanantur. sj Origenes contra Celsum L. VI. c. 36 ov βλέπων ότι ηνδαμον των iv ταΐς (χχί,ηαίαις (tρομίνων fvayyιλίων τέχτων αυτός ό Ίηοονς άναγέγραπται. ') Theodoreti Opera omnia. Ex rec. J. Sirmondi ed. J. A. Noesse't. Halae 1771. Hist. Eccl. III. 18.