Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
128 Raffay Sándor. — Ne váljék e mondástok tréfává, hanem legyen a legigazabb jövendölés előremondása. Az angyal láttára és beszédére aztán megrettentek és kérték Máriát, legyen elnézéssel ós könyörögjön értük. Mária születése — Be nativitate Mariae. x) 7—8 fejezet. Az Úrnak szüze pedig kora előhaladtával az erényekben is gyarapodott és a zsoltáriró szerint, 2) apa ós anya elhagyták, az Úr azonban felkarolta ó't. Ugyanis naponként angyalok táplálták őt, naponként isteni jelenésben részesült, a mely őt minden rossztól megóvta, s minden jóban bővel·, kedővé tette. így a tizennegyedik évéig jutott, hogy nemcsak a gonoszok nem tudtak róla semmi megrovásra méltót, hanem a jók is mind, kik őt ismerték, életét és beszédét csodálatraméltónak Ítélték. Akkor a főpap nyilvánosan kihirdette, hogy azok a szüzek, kik a templomban nyilvánosan neveltettek és a megfelelő kort betöltötték, menjenek haza és a nép szokásának és koruk érettségének megfelelően kössenek házasságot. Midőn e rendeletnek a többiek készséggel engedelmeskedtek: egyedül csak az Úr szüze, Mária, felelte, hogy ő ezt nem teheti, mondván, hogy úgy ő, mint szülei az Úr szolgálatára kötelezvék s hozzá még ő az Úrnak szüzességet is fogadott, a mit soha férfl ismerésével megtörni nem akar. A főpap sarokba szorult, mert sem azt nem hihette, hogy egy fogadalom az irás ellenére, a mely azt mondja; „Fogadtátok, tartsátok", megtörhető, sem a népnek ismeretlen szokást bevezetni nem merészelt : azért megparancsolta, hogy a közelgő ünnepekre Jerusálemből és a környékből minden főpap jöjjön be, a kiknek tanácsa alapján kiderüljön, hogy ilyen kétes dolgokban mi a teendő. Mikor ez megtörtónt, mindenkinek tetszett, hogy e dolgra nézve az Úr kérdeztessék meg. S mialatt mind imádságba merültek, a főpap elvonult, hogy szokás szerint megkérdezze az Urat. Kevés vártatva mindnyájuk hallatára szózat támadt a jövendölés és kegyelem helyéről, hogy Jésaiás jóslásának megfelelően keresni kell valakit, a kire a szűz rábízassák ós a kivel eljegyeztessék. Jésaiás ') Ez elbeszélés az Ál Máté uíán valószínűleg az 6. században keletkezett. Sokszor összezavarták az Ál-Mátéval. '') Itt bizonyosan Zsolt. 27 1 0-re utal a szerző. Alább Jésaiásra is hivatkozik és pedig 11 ,-re. Ebből is láthatjuk, hogy e munka már ótestámentomi utalásokkal igyekezett elbeszélésének egyes adatait támogatni, s igy nom az egyszerű népies hagyomány lerakódásának, hanem a tudatos és tervszerű legenda-faragás egyik példányának kell tekintenünk. Mutatja ezt az is, hogy József itt már Dávid sarja, ki Betlehemben lakik. Az idézet szó szerint a Vulgátából van véve, s igy 400 után kellett e műnek keletkeznie.
