Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Tarczay Kálmán dr.: Voltak-e Jézusnak testvérei?
114 Dr. Tarczay Kálmán, maradt családja közt volt, meglehetős rossz, sőt ellenséges volt. Történt, hogy mialatt Jézus Kapernaumban és e városka vidékén, mely városban hitetlenségre nem talált, s rnely az δ második hazája, népe az δ családja lett, — történt, hogy egy napon : eljövének az ő adelphoszai és az ö anyja : és kivül állván küldének ő hozzá és őtet hivatják vala. És a sokaság mondá Jézusnak: Íme a te anyád és adelphoszaid ott kinn keresnek téged Akkor felele nekik, mondván·. Kicsoda az én anyám vagy az én adelphoszaim kicsodák ? És elnéze maga körül, mondá : íme, az én anyám és az én adelphoszaim, mert valaki azt cselekszi, a mit akar az Isten, az nékem az én adelphoszom, adelphém és anyám. (Márk. 3 3,— 3 5.) És mondá néki egy ember: íme, a te anyád és adelphoszaid ottkinn állanak és te veled akarnak beszélni. És ő felelvén, mondá annak, a ki néki ezt mondotta vala: Kicsoda az én anyám és kicsodák az én adelphoszaim ? És kinyújtván kezét az ö tanítványaira, monda: Íme ezek az én anyám és az én adelphoszaim, mert valaki az én mennyei atyámnak akaratját cselekszi, az nékem az én adelphoszom, adelphém és anyám. (Mt. 12, 4 7— 5 o.) Ezeket elolvasva, ki tarhatná itt lehetségesnek, hogy a hírhozók ezen egyszerű bejelentésüknél az az adelphosz szót átvitt értelemben, a szemita vagy a magyar géniusznak megfelelőleg használták volna ? Nem teszi magát nevetségessé az, a ki itt unokatestvéreket, atyafiakat akar kiolvasni ? Lehet-e az ilyen tudós jóhiszeműségében bizni, aki azt nem látja, hogy itt az anya mellett lévő adelphoszok ós adelphék csakis testvérek, csak Jézus testvérei lehettek? Ellenben ki nem látja azt világosan, hogy Jézus az δ méltó felháborodásában, az δ indulatos kifakadásában itt egy rhetorikai képlettel felelt? Hisz a képletet meg is okolja Jézus maga, mind a két (Márk, Máté) helyen, hogy mért mondja itt átvitt értelemben a körülötte álló népet anyjának, adelphoszainak. Dr. Giesswein itt szükségesnek tartotta az adelphosz megértése céljából a szemita nyelvszokás különös géniuszához fordulni. De, kérdem, mi köze a héber nyelv géniuszának a görög adelphosz szóhoz? Szükségesnek tartotta azt a kitérést is, hogy a magyarban is a testvér szó, úgy mint a héber ach, tágasabb, sokfélébb. Van-e ebben jóhiszeműség? igaz tudóshoz méltó gyakorlat ez? Hanuy dr. is gondolja, hogy tudományosságának rovása nélkül visszautasíthatja a testvér értelmét, de legalább érthetően indokolja, hogy miért ? Azért, mert erre öt egy dogma kényszeríti. Az αδελφός görög szó melléknév, melynek valódi természetét csak az újabb nyelvkutatás derítette ki.
