Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Csiky Lajos: Az egységes liturgia kérdéséhez

326 Csiky Lajos. első része, leszedjük az úrvacsorai jegyeket és edényeket fedő teritékeket s a tányérba kenyeret tördelünk, a poharakba pedig bort töltünk. 6. A szereztetési szavak felolvasása, mint föltétlenül mellőzhetetlen alkatrész. 7. Ágendai beszéd, úgy, a mint fentebb már erről szóllottunk. 8. Imádság. 9. Felhívás az Úr asztalához járulásra 10. A szent jegyek kiosztása először a férfiaknak, azután a nőknek. 11. Az úrasztali edények befedése. 12. Néhány bevezető szó után hálaadó imádság. 13. Úri imádság. 14. Megáldás. A hol szokásban van az, hogy a szereztetési szavak olvasása közben e szavaknál: „ez az én testem", fölemeli a lelkész a megtördelt kenyeret tartalmazó tányért, e szavaknál pedig: „ez az én vérem", a kitöltött bort tartalmazó kelyhet, ezen szokás ellen sincs semmi ellenvetésünk, mert azt teljesen indokoltnak és érthetőnek, de mindamellett teljesen adiaphoronnak tartjuk. Jól tudjuk és érezzük, hogy ez a szertartás még így is túlhosszú, de mert nem tartunk azokkal, a kik az ilyen szent és komoly dolgokban is a lehető legrövidebbet szeretnék és óhajtanák: eme nagy szertartásunk elmondott rendén már nem vagyunk hajlandók változtatni, s azt minden alkatrészeiben föltétlenül végrehajtandónak tartjuk. A hol két lelkész szolgál, ott az egész úrvacsoraosztási szertartást az végezze, a ki az előző rendes istentiszteletnél nem szolgált, s ugyanő oszsza a kenyeret, míg a bor kiosztását az végezze, a ki az előző istentiszteleten tevékenykedett. És, ha még elmondjuk azt, hogy ha egyházunknak az a szokása, hogy óvenkint hatszor osztatja ki az úrvacsorát t. i. a három főünnepen, bojt vasárnapján, új kenyérre és új borra, mi azt minden részében indokoltnak tartjuk és pedig a böjti úrvacsoraosztást azért, mert karácsony sokszor nagyon messze esik a húsvéttól s a böjti vasárnapok által fölkeltett hangulat teljesen megfelel az úr vacsoraosztás által költendő hangulatnak; ha még elmondjuk azt is, hogy néhol, az úrvacsorázók nagy számára tekintettel advent első vasárnapján, a három nagy ünnepet megelőző vasárnapokon s néhol ismét a nagy ünnepek mindkét napján is kiosztják az Úr vacsoráját: mindent elmondottunk, a mit az úrvacsoraosztást illetőleg mondani akartam.