Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Csiky Lajos: Az egységes liturgia kérdéséhez
Az egységes liturgia kérdéséhez. 251 hogy hány variátióban. Ha én dolgoznám ki az egységes liturgia alaki és anyagi részének kérdéseit, az anyagi részre föltétlenül kötelezővé tenném, hogy az úri imádságot minden szóváltoztatás nélkül, tehát szórói-szóra úgy mondják el lelkészeink, ahogy az Máté evangeliuma VI. részének 9. s következő verseiben van, mindössze azzal a változtatással, hogy ebből a kérésből: „és ne vigy minket a kísértetbe", kihagynám äZ „ä " névelőt, mint amely nem felel meg a görög eredetinek (εις πειρασμόν, és nem εις τον πειρασμό ν) s mint amely a Károlyi-féle bibliafordítás revideált kiadásában sincsen már benne. Avagy ott van keresztelési szertartásunk. Hány és hány lelkészünktől hallottam már a keresztelési aktus bibliai szavait ilyen formában: „keresztellek én tégedet az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében", mint ahogy azt a római katholikus papok az ő hierarchikus egyházelvüknél fogva mondani szokták, holott a helyes formula egyedül csak az: „keresztellek én tégedet az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe, amint azt Máté evangeliuma XXVIII. részének 19. verse nagyon határozottan megszabja. De hány és hány olyan református lelkészt is hallottam már, aki a keresztelési aktusból a szereztetési szavakat egyáltalában mind kihagyja, holott föltétlenül bizonyos, hogy a keresztelési egyedül a szereztetési szavak elmondása teszi sákramentumi jelentőségű ténynyé. Ha én volnék az a zsinat, mely egységes liturgiánk kérdését a sákramentumok kiszolgáltatására nézve megállapítja, a keresztelési liturgia anyagi részében a szereztetési szavak elmondását föltétlenül kötelezőleg megállapítanám. S ott van egyházunk másik nagy sákramentuma, az úrvacsora. A hány egyházkerületünk van, talán annyiféle liturgiával találkozunk ennek területén is. Az úgynevezett hitvallató kérdésekre nézve, amelyeknek jogosultságát és szükséges voltát is kérdésbe vonják némelyek, három-négy, talán több formulával is találkozunk; nem mindenütt ugyanannyi a feltett kérdések száma sem ; némelyek külön megáldják a kenyeret ós a bort egy-egy külön imádsággal; itt is találtam már olyan lelkészt, a ki teljesen mellőzte a szereztetési szavakat; olyat is, ki az ezen szavak után mondani szokott, az úrvacsorai sákramentum lényegét ismertető beszédet, tehát az ágendát hagyta el. Ismételem: ha én volnék az egységes liturgia kérdését megállapító magyar református zsinat, az úrvacsoraosztás szertartásainak anyagjára nézve föltétlenül kötelezoleg megállapítanám a hitvallató kérdések számát és formáját, valamint elrendelném a szereztetési szavaknak föltótlenül való elmondását, mint amelyek 17*
