Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Bartók Gryörgy: Jakab levele

Jakab levele. I. A reformátió fellépésével a szabad vizsgálódás jogosultságot nyert ugy a vallás, mint a tudomány terén. S dacára annak, hogy időnként megvolt a törekvés nemcsak a katholikus, hanem a protestáns egyházban is, mely ezen szabad vizsgálódás elnyomását tűzte ki célúi, mindig akadtak férfiak, a kik az egyház dogmáival szemben saját meggyőződésüket hirdették s vizsgálódásuk körébe bevonták a bibliát is. Már az első reformátorok bizonyos szabadsággal Ítélték meg a bibliát s úgy tekintették, mint amely az isteni kijelentésnek okmánya ugyan, de emberi kezek munkája. Megkülömböztették benne az emberi elemet az istenitől. Luther azt mondá: az Isten igéjét el kell hinni saját magáért s nem azért, aki prédikálja, még akkor is, ha angyalok prédikálnák és nem vonakodott Jakab levelét „szalma-levél"-nek nevezni. Ε tényen aztán semmit sem változtat, az, hogy a reformátorok tanítványai eltértek mesterük tanításától ós a bibliát a maga teljességében nevezték „Isten igéjének", — azt vallván, hogy annak minden szavát az Isten diktálta le íróinak. Az a szellem azonban, melyet a reformátorok inauguráltak : a szabad vizsgálódás szelleme tovább élt századokon át és szülőanyjává lett annak a theologiának, amely a modern protestantismust megteremtette. Ez a szellem volt az igazi tudományos theologiának is megteremtője, amely tudományos theologia Pfleiderer találó szavai szerint: „a reformátió törvényes örököse, a valódi protestáns elveknek őrizője és folytatója a reformátoruk által megkezdett, de a 16. században épenséggel be nem végzett munkájának, melynek célja az egyháznak minden salaktól való megtisztítása, a hitnek és életnek helyreállítása vala".

1) ') Die Aufgabe der wissenschaftlichen Theologie für die Gegenwart. 1891.