Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Pröhle Károly: A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai

A keresztyén hittan alapelvei és főtulajdonságai. 299 létre, alábbvaló vagy gyengébb, mint oly meggyőződés, melyet a megfelelő eszközökkel pl. a mathematikai természettani vagy történeti tudományok terén szerezhetünk. Ha lelkismeretemmel szabadon hozzájárulok ahhoz az erkölcsi igazsághoz: „ne hazudj", — az erre vonatkozó meggyőződésem vagy bizonyosságom nem csekélyebb, sőt inkább feljebb való annál, a mely szerint 2 X 2 = 4. Ily erkölcsi jellemű bizonyosság pedig az is. mely a keresztyén igazságra vonatkozik. A mennyiben itt eminens értelemben vallási, illetőleg vallásos erkölcsi igazságról van szó, e meggyőződésnek vagy bizonyosságnak formája a hit, s mig ezt egyrészt a keresztyén igazság megismerésének s a róla való megbizonyosodásnak egyedül megfelelő és egyedül lehetséges módja, addig másrészt a hitnél magasabb rendű bizonyosság egyáltalában nem létezik. A ki ezt az igazságot (t. i. a kijelentés által nyújtott üdvigazságot) ily szabad erkölcsi hozzájárulással el nem ismeri, az meg sem ismeri. Ily értelemben tehát mi is magunkévá teszszük Anselm-nek azt a hires mondatát, melyet Schleier macher hittanának jeligéjeül használt: „credo ut intelligam." Csak nem szabad ezt a mondatot a régi és ujabb gnosticismus (a régi gnosticismus, a Scholastika, a Hegel-féle iskola) értelmében félremagyarázni. A ni στις nein csupán ugródeszka a γποσις-hoz, melynek elérésével az előbbi feleslegessé válik. A keresztyén hittani ismeret elejétől fogva végig s egész terjedelme szerint hitből (objective tehát a kijelentésből) folyó ismeret, de azért nem kevésbbé valóságos ismeret. (Az itt kifejezett elvi felfogásra vonatkozólag v. ö. különösen Cremer, néhai greifswaldi tanárom, elvtanát a Zöckler-íé\e theológiai kézikönyv III. kötetében.) Azt hiszszük, hogy ilymódon elegendőképen kimutathatja a dogmatikai elvtan a hit elvének legalább formai, vagy methodikai, vagy akár mondhatjuk : ismeretelméleti jogosúltságát a hittanban, mint tudományos rendszerben. Ily értelemben veszszük a hittani rendszernek általános (elvi apologetikus megalapítását, melyet föntebb követeltünk. A szó („apologetikus") nem illik ugyan teljesen ide, de a fődolog az, hogy a szóval helyes értelmet kössünk össze. Mivel pedig a hit, melynek jogosultságát a dogmatikai elvtan a föntebbi értelemben kimutatja, tárgyilag elválaszthatatlan az Istennek a Jézus Krisztusban való üdvkijelentósétől, a hittel együtt és ebben adva van a hittannak teljes reális kiindulási és középpontja, az üdvösség elve a maga objectiv és subjectiv tényezőjével. b.) A hittan apologetikus feladatát föntebb nem szorítottuk az elvi megalapításra, hanem kiterjesztettük a 20*