Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Raffay Sándor: Akta 1, 21-22, és János 1, 35-43

Acta 1, 21-22 és János í, 35-43. Mikor Péter a Júdás helyének betöltése miatt összehívott őskeresztyén gyülekezet előtt igazolta a betöltés szükségét s megtette az előterjesztését is arra nézve, hogy milyennek kell annak a férfiúnak lennie, a kit Júdás helyére választhatnak, azt mondja: Azok közül a férfiak közül, a kik mindenkor velünk voltak, a míg az Úr Jézus velünk járt-kelt, kezdve a János keresztségétől egészen azon napig, a melyen tőlünk felvitetett, kell, hogy egy velünk együtt tanúbizonysága legyen az ő feltámadásának. Ebben az előterjesztésben nemcsak az az érdekes, hogy az apostolokon kivül még többen is voltak ott az első gyülekezetben, a kik Jézus egész földi életének szemtanúi voltak, hanem különösen az, hogy ezt a működést Péter János keresztségétől datálja. Az azelőtt történt események lényegtelenek. Csak a mióta fellépett, amióta messiásként működött, azóta fontos minden szava és tette. Ennek a működésnek a tanúi az apostolok. S mert ennek tanúi, azért csakis az választható közéjök, a ki hasonlókép tanuja volt Jézus egész nyilvános működésének. A terminus a quo nem abból a szempontból érdekes, mintha bizonyság volna a mellett, hogy Jézus messianitásáról a keresztség előtt absolute nem lehet szó. Mert hiszen azt senki sem bizonyíthatja be, hogy Jézust az ő nyilvános fellépése előtt is valaki Messiásnak tartotta volna. Sőt ő maga is azért vette fel Jánosnál a keresztséget, mivelhogy az volt az Istenországára való előkészülés aktusa. A keresztség tehát Jézusra nézve sem volt más, mint a mi a többire nézve volt: előkészület. Ezói't kellett neki is betölteni az ur minden rendelkezését s ezért lehet szó csakis a keresztség óta arról, hogy Jézus messiási munkásságot fejtett ki s Messiásul lépett fel. Az már lehet kérdés tárgya, hogy vájjon Jézus maga is tartotta-e magát János keresztsége előtt is Messiásnak, úgy, amint azt Lukács evangéliomában látjuk, hogy a néma természettől kezdve a keleti bölcsekig, Arábiától kezdve a jerusálemi királyi palotáig, Betlehemtől Theel. Szaklap. ΙΠ. ivf. JQ