Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Könyvismertetés

272 Könyvismertetes. tinul: antequam Christus se erigeret. Károli fordítása szerint (Ján. 8, 10): Mikor pedig Krisztus felegyenesítette volna magát. 64. I. 7. s. „mivel látta, hogy őt a bűnnek félelme összetörte és leverte". Latinul: videbat eum terrore peccati conquassarí et deficere. Hogy a fordítás a szenvedő igealakot a lehetőség szerint kerüli, az nagyon helyesen van; de ne történjék ez az értelem rovására. Itt az értelem: Dávidot a bűnének felismerésével járó rettegés összetörte és Dávid — defecit — elalélt, egészen oda volt. A német fordítás szerint: er wurde ohnmächtig. 64. l. 21. s. „így hát a kegyelem Isten bűnbocsánatának eredménye, a pap bűnbocsánata viszont békességet szerez." Latinul: Igitur remissio Dei gratiam operatur, sed remissio sacerdotis pacem. Az eredetinek megfelelőbbnek látnám szó szerint ily formán: Tehát az Isten bűnbocsánata a kegyelmet munkálja, a pap bűnbocsánata pedig a békességet. így könnyebben szemlélné az olvasó a párhuzamosságban az ellentétet is, mely szerint a bűnbocsátó kegyelem az Istennél van, a békesség pedig az ember szivében. 65. I. 29. s. „abban a Krisztusban hinnének"... Latinul: deberent Christo credere. Azaz: kénytelenek volnának, kellene hinniök. 68. I. 6. s. „egy bizonyos komédiás" — quendam Mimum — németül: ein Gaukler. — Ha Mimus tulajdonnév, akkor „egy bizonyos Mimus"; ha pedig csak „Gaukler", akkor nem lehet egy bizonyos komédiás. 68. I. 10. s. „ezután nemsokára"... statim — alsbald — azonnal. 68. I. 22. s. „A Sententiák könyve alapján" — ex illa sentina. Igaz hogy Lutheri a sententiák könyvét érti, de maga a sentina szó annyit jelent, mint — bocsánat! — pőczgödör. A VIII. tételben a „morituri" — többnyire holtaknak vannak mondva, míg ők még csak haldoklók, a halál révén állók. Egy helyen (74. 1. 6. s.) halandóknak mondja őket a fordítás. Pedig a magyarban szintoly nagy a külömbség a halandó és a haldokló között, mint a latinban a mortalis és a moriturus között. 71. I. 24. s. Helyes-e a búcsújárást kerengésnék. is nevezni, azt csakugyan nem tudom, de igenis kételkedem benne. 71. I. 31. s. . . „valóságos csoda . . . hogy t. i. ők ezt a férfiút holta után sem égették el". . . Latinul: ut hunc vei mortuum non combusserínt. Ilyformán gondolnám : hogy őtet akár holta után meg nem égették. 73. I. 1. s. „ép oly kevéssé" — nihilominus — nichts desto weniger. Magyarul: semmivel kevésbbé. Hogy a fordításban használt szó ezzel épen ellentétes értelmű, azt mindenki láthatja. 75. I. 16. s. „Tizenötödször" (ide értendő: azzal igazolom tételemet,) hogy .. . így a következő 6 sornak elő- és utómondatba