Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Könyvismertetés
199 Könyvismertetés. kai gondolatokat támaszszunk, eszméinkkel eszméket ébreszszünk s mindeneket megtanítsunk saját benső értéköknek fölismerésére. Az egyikben a tartalom felelhet meg az én lelkem világa szükségleteinek, de a forma már idegen attól az én világomtól ; a másiknál pedig épen ellenkezőleg állhat a dolog. Használja e műveket mindenki úgy, hogy tanulja el belőlök, a mi jobb az övénél s ám vegye át azt saját szellemvilága birtokául, s ismét nemesítse meg saját lelke tartalmának s formaérzékének javaival azt, a miről érezi, hogy annál tökéletesebb az ő saját lelkének és szellemének birtoka. Az értékes két kötetet legjobb lelkiismeretünk szerint melegen ajánljuk hazai protestáns egyházaink lelkészeinek jő akaratú pártfogásába, szellemi, erkölcsi és anyagi támogatásába. Csiky Lajos. Isaak Mártha, Martha néni levelei. Singer és Wolfner. Budapest. 1904. 125. Ára 2 kor. Ifjúsági irodalmunk egészben véve is szegényes, de protestáns szellemű, s fiatal leányainknak feltétlenül ajánlható művek nélkül épenséggel szűkölködünk. Isaak Mártha könyve e hiányon akar segíteni. Dicséretére legyen mondva, hogy nemcsak a törekvése nemes, hanem a munkája is a legjobb nyomon jár. Oly könyvet irt, melyet a legteljesebb nyugalommal és bizodalommal adhatunk leányaink kezébe. Egyetlen gondolat sincs benne, a melynek nevelő hatása nem volna. A mű minden egyes lapján az ember erkölcsi értékének és egyéni felelősségének teljes és tiszta öntudata szólal meg. így csak az igazi evangéliumi szellem tud a mindennapi élet feladatairól irni. A mű jellemzésére az Előszó-féléből veszek ki pár mondást. Az iró törekvését és e törekvés kivitelének szellemét e néhány mondat teljesen jellemzi. Én csak arról teszek még itt bizonyságot, hogy ezek nem frázisok, hanem őszinte és igaz vallomások. „Könyvem a komoly könyvek közé tartozik, bár a célja nem az, hogy könnyeket fakaszszon, hanem hogy — mosolyogni tanítson .... A komoly szó azonban, szerintem, inkább bizonyos emelkedettséget jelent, mint keserű és zord életfelfogást. Azt tartom, hogy komoly — habár nem ugyanazon — dolgokról lehet beszélni kicsinyekkel ép úgy, mint nagyokkal. S hogy az életnek a komoly oldala nem a kevésbbé érdekes. Azt tartom, az örömnem fakadhat a könnyelmű, a gondtalan vidámság talajából ; még kevésbbé fakadhat megelégedés a gondolatok és céltudatos munka nélkül eltöltött fiatal évek nyomában." — A mű két részre oszlik. Az első naplószerű elmélkedések, a másik thémák sorozata. Amaz könnyed, néha laza formájú, emez tömör, s ezért itt- ott nehézkes is. De egészében kedves és tanulságos, a mit mindenki haszonnal forgathat. Az érdeklődők figyelmébe őszintén ajánlom. Raffay S.
