Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Lapszemle
170 Lapszemle. a kézfeltétel, nincs is bűn, tehát nincs mit közölni. A bűnáldozatokat viszont nem lehetett volna többé Jahvénak bemutatni, ha a húst és a vért az átszármaztatott bűn tisztátalanná változtatta. Volz azon állítása, melylyel ez argumentumot illusoriussá akarja tenni, hogy az engesztelő áldozatok eredetileg nem Jahvét, hanem a daemonokat illették, kiknek a fertőzött hús is jó volt, oly állítás, miről az ÓT. semmit se tud. Másrészt a törvény világosan megmondja, hogy a bűnáldozat húsa szent s így természetesen tiszta hús (Lev. 10, 7, a mosási és fürdési szabályok, a húsnak tiszta helyen való elégetése). Az idegenből, görögöktől, rómaiaktól, egyptomiaktól hozott analógiák is részben semmit, részben ép Volz ellen bizonyítanak. A kézfeltétel az áldozásnál tehát semmikép se lehet bűnátvitel, hanem csakis symbolikus cselekmény, mint a tanúskodásnál. Az áldozó e rítussal azt fejezi ki, hogy az áldozati állat az övé. A bűn kiengesztelését pedig maga az ajándék eszközli, első sorban annak legbecsesebb része, a vér. — A kérdés érdemére vonatkozólag csak a Szaklap idézett helyén mondottakat lehet megismételni. Preaschen Erwin (Darmstadt) Doeg mint incubáns. Dávid éjnek idején elmenekül Saul elől, útjában szürkület táján Nóbba vetődik és a szentély papjától Ahimelektől valami ennivalót kér. Ez, minthogy más nincsen kéznél, a színkenyereket ajánlja fel neki (Mt. 12 x— 8 Mk. 2 2 3— 2 8 Lk. 6 t—s azonnal be is megy a szentélybe, hogy elhozza azokat. „És ott, folytatja az elbeszélő, egy ember volt Saul szolgái közül azon a napon bezárva Jahve előtt, kit az edomita Doegnak hívtak". (1 Sám. 21 8). Homályos, mint jelent a „bezárva Jahve előtt" kifejezés és hogy mit keres ez az ember hajnalkor a szentélyben? Már a régiek, a Targum, a Pesitto, az arab fordító, Hieronymus se tudták Doeg jelenlétének valami acceptabilis magyarázatát adni. Preuschen a görög versióra támaszkodva ugy véli, hogy „bezárva" helyett „aki magát bezáratta" a helyes fordítás; azután figyelmeztet a Luciankéziratok egy széljegyzetére, ahol όιγοπνρετονχagy ( )ιγοπνρετφ (hideglelés) áll. A széljegyzet Preuschen szerint fején találja a szöget és minden kétséget eloszlat: a hidegleléstől gyötört Doeg bezáratta magát a szentélybe egy éjszakára „és álomjóslásban keresett segélyt betegsége ellen" vagyis gyógyító incubatiot végzett. A szent helyen történő álomjóslások közismeretüek a görögöknél, rómaiaknál és Izraelben is divatoztak. (Gn. 28. 1 Kir. 3). Uj donságszámba megy azonban, hogy itt az egészség visszanyeréseért végzi valaki az incubatiot, mely szokásra idáig sok példát sikerült találni a görögöknél, de Izráelben egyetlen egyet sem. Lic. v. Gall. Némi nyoma az esövarázslcísnak. A görögöknél eső és gyapjú összefüggött egymással és az esővarázslásnál a gyapjúnak jelentős szerepe volt. Nyár derekán midőn
