Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: A 81. szúra

166 Hornyánszky Aladár. Nem kerülheti el a figyelmet, hogy nem nevezi őt név szerint, hanem csak jelzőkben beszél róla. Nemes követnek mondja, kinek nagy a hatalma, nagy az értéke és tekintélye Istennél a mennyei trón

1) uránál; szavában feltétlenül lehet bízni; az angyalok szolgálattételre neki alá vannak rendelve. (19—21. v.) Amekkaiszúrákban mindenütt csak ily határozatlan formákban szól Mohammed az δ túlvilági társáról (53

Γ, 26

19

3 16,

0

4.) Ugy látszik ez időben nincs még teljesen tisztában azzal, hogy kivel van dolga. De a használt kifejezésekből világos, hogy a mennyei seregnek egyik legkiválóbb tagjára gondolt. A medinai periódusban már többet tud, ismeri és megmondja nevét a nemes követnek, aki őt állandóan látogatja. Ez Dzsibril, az 0- és Ujtestamentomnak Gábrielje (Dán 8I

6 9

2

1 Luk. 1ΐ9·2β)ι a

z arkangyal. Az angyalokról, seregeikről, a seregek beosztásáról, az egyes angyalok rendeltetéséről szóló képzetek Mohammednél idegen eredetűek. Az arab próféta a zsidóknál járt iskolába, kik az exilium óta valószínűleg persa hatás alatt a szertelensógig kifejlesztették az angelologiát. Onnan jutottak a képzetekkel együtt még a nevek is először a keresztyénségbe, azután az iszlámba. A pogány arab előtt ismeretlenek voltak az angyalok, ő csak a dzsinnekről tudott. Mohammed mióta felismerte az igazságot, hallani sem akar ezekről. Legkevésbbé arról, hogy δ is összeköttetésben áll velők, hogy belőle is egydaemon szól, mint akármelyik jósból vagy költőből. „Társatokat ne hidd dzsinntől megszálltnak" (22. v.) — így fordul rögtön a nemes követről mondottak után a mekkaiakhoz, megismételve az oly sokszor megismételtet. Egyúttal uj bizonyítékot hoz fel maga mellett : saját szemeivel látta egyszer az isteni kijelentés közvetítőjét a nyilt horizonton. (23. ν.) Ε látományt itt csak érinti, bővebben az 53. szúrában irja le azt. Kioktatta őt erről

2) a nagy hatalommal felruházott, erővel megáldott. Felszállt ugyanis és az ég legmagasabb pontján volt, ') „Isten trónusa nagy szerepet játszik a Koránban; az arab kifejezés: ars. Földi trónusról is használják. Egy keleti trónus ugy néz ki, mint egy 1 láb magas, körülbelül 6 láb hosszú és 6 láb széles asztal, három oldalt alacsony karfával, amelyen selyemmel vagy atlaszszal bevont, aranynyal díszített matrácz nyugszik és több nagy párna. Csaknem a szoba közepén áll, a fal mentén pedig divánok vannak elhelyezve. Előkelő fejedelmek trónusa felett valószínűleg baldachin volt kifeszítve .... Istent a Korán igen sok helyen a fenséges trón urának nevezi (81

S

0 8ö

1

5 43

8

a). A trónt angyalok hordják és Istent dicsőítve körülveszik. A teremtés előtt Isten trónusa a víz felett lebegett és miután Isten 6 nap alatt elvégezte a teremtést felült a trónra. Az arab theologusok a trónusnak meseszerű leírását költötték és sokan mint értelmes lényt tüntetik fel azt". Sprenger II. 236. '') Mohammedet a koránról.