Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Pröhle Károly: A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai
A keresztyén hittan alapelvei és főtulajdonságai.*) A koresztyénségnek a szellemi élet világában elfoglalt mai helyzetére nézve jellemzőnek mondható, hogy a keresztyén vallás és a tőle eltérő vagy vele ellentétes világ- és életnézetek között folyó évszázados harcz mind inkább és inkább elvi jelleget ölt. A keresztyénség körén belül vitásak lehetnek az egyes tanok, s az, ä ki a keresztyén hitnek középpontjában áll s átlátja azt 'a belső, sugárszeríí összefüggést, melyben az egyes tanok az elvi középponttal állanak, a legszilárdabban meg lehet győződve az egyes keresztyén tanigazságok kiváló fontosságáról; de a kívülről jövő támadásokkal szemben immár nem annyira arról van szó, hogy egyik-másik keresztyén tan igaz-e, helyes-e, tartható-e vagy sem; hanem inkább arról, hogy a keresztyénség a maga elvi lényege szerint maradandó, örökérvényű igazság s üdvözítő élet valóság-e vagy sem. Ez a nyilvánvaló tény eléggé jellemzi a keresztyénség ez időszerinti helyzetének nagy, bár a történelemben nem példátlan komolyságát s a keresz*) Jelen szerény munkám a múlt évi evang. egyetemes egyházi közgyűlés alkalmával megtartott theologiai tanári vizsgálatra késztilt. A magam részéről csak helyeselni tudnám, ha dr. Szlávik Mátyás theol. tanár úrnak az a javaslata (l. „Evang. Őrálló" 1905. 5. sz. „A theologiai tanári vizsgálatról"), hogy a vizsgálatra jelentkezők nyomtatásban adják be munkálataikat, a vizsgálati szabályzatba felvétetnék, lehetőleg azzal a határozmánynyal együtt, hogy a jelölt tudományszaka köréből szabadon választhassa feladatát. Kétségtelen, hogy a vizsgálat nyilvánosságának ez a kiterjesztése nagyban emelné a theologiai tanári vizsgálat színvonalát s egyszersmind hozzájárúlna „amúgy is szegényes és hézagos hazai theol. irodalmunk" gazdagításához. Jóllehet külső kötelezettség nem áll fenn s a vizsgái szempont természetesen elesik, mégis, úgy érzem, hogy munkámmal tartozom a nyilvánosságnak s azért im közre bocsátom, és pedig vállozatlanúl, bár tudom, hogy azokat a methodikai nehézségeket, melyek az „alapelvek" és a „főtulajdonságok" kombinált tárgyalását követelő thémában rejlenek, teljesen legyőznöm nem sikerült. V. ö. mégis a II. főrész bekezdését. Tartalmilag azonban annál hívebben és világosabban igyekeztem kifejezni ezfcn alapvető hittani kérdésekre vonatkozó keresztyéni és tudományos meggyőződésemet. A keresztyén hittan alapelveinek rendszeresebb kifejtésére, melynél az ujabban erősen hangoztatott ,vallástörténeti módszerre*, s az ismeretelméleti kérdésre is behatóbb figyelemmel óhajtanék lenni, talán máskor lesz alkalom.