Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
Jakab levele. 107 kedett fel ama magasabb álláspontra, melyet levelünk mutat. Böhm nézetét azonban nem tehetjük magunkévá. Pál és Jakab halála után megtörténhetett s a mint a keresztyén dogma története mutatja, meg is történt, hogy a paulinismus és petrinismus, a pogány- és zsidó-keresztyén irány merevségükből veszítettek, de hogy Jakab, a jeruzsálemi gyülekezet feje a szigorú judaistikus álláspontból még Pál apostol életében csak egy jottányit is engedett volna, ezt teljesen kizártnak tartjuk. De ha ez csakugyan meg is történt volna, lehetetlen, hogy erről semmiféle történeti értesítést ne hagyott volna pld. az Ap. Csel. irója, akinek nyilván nem egyéb a célja, mint az emiitett irány kibékítése ; ha Jakab csakugyan egy magasabb álláspontra emelkedett, az Ap. Csel. irója ezt feltétlenül felhasználta volna müvében. Hogy a későbbi egyházi íróké levelet Jakabnak, a jeruzsálemi gyülekezet fejének tulajdonították, ez könnyen megmagyarázható Jakabnak abból a nagy tekintélyéből, melyet ő az egész keresztyén egyházban élvezett. Maga Pál apostol is a galatákhoz írott levelében oszlop-apostolnak nevezi őt; a zsidó történetíró, Josephus megemlékezik róla s Hegesippos egyéniségéről pontos képet nyújt. Mindezek dacára olyan nyomós érvek hozhatók fel a hypothesis ellen, hogy teljesen lehetetlen elfogadnunk azt. Mindenekelőtt a levél szerzője olyan nagy ügyességet tanúsít a görög nyelv kezelésében, hogy semmiképen sem tudjuk elképzelni, hogy Jézusnak testvére, egy egyszerű szegény zsidó ácsnak a fia, kit a zsidó törvényekhez való ragaszkodásáért igazságosnak neveztek kortársai, miként és hol tehetett ilyen nagy ügyességre szert. A levél irója ugyanis nemcsak meglehetősen ír görögül, sőt az Uj-testamentom nyelvéhez viszonyítva — ügyesen ; hanem még szójátékok sem ritkák nála, a mint azt Jülicher 1) megjegyzi, például óity.oídr.Tt — ν.ριταΐ 2 i ; φαινόμενη — αφανιζομένη 4 l 4; sőt l 1 0-ben az oxymoron nyomára akadunk: καυχάσ&ω δέ ο αδελφός ό ταπεινός εν τω vxpei αντον, ο δέ πλούσιος έν τΐ] ταπεινώσει αντον. Azután e levélnek számtalan helye arra vall, hogy irója ismerte a görög filozofiai irodalmat is, — ott van pld. a 3 6 vers: και ή γλώσσα πυρ, ό κόσμος της αδικίας, ή γλώσσα καθίσταται έν τοΊς μέλεσιν ημών, ή σπιλονσα όλον τό σώμα και φλογίζουσα τον τροχόν της γενέσεως, και φλογιζομένη υπό της γεέννης. Α görög ioniai bölcsészek közül pld. Anaximander beszél hasonló dolgokat, állítván, hogy a csillagok tűzből ós légből keletkeztek, feltűnő lángok φλόγες; e lángok egy erőből jönnek elé, mily πιλήματα ««pog-ból áll; kocsikerék küllőjéhez hasonló. És még nagyobb rokonságot mutat az orphicusok tana. Ebből a körülményből nemcsak arra következtet*) Lásd i. m. 8*
