Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Lapszemle
Lapszemle. 63 kezésére álló források alapján írta ezt a könyvet, de maga ékesítette fel az elbeszéléseket a nála most található beszédekkel. Forrásai voltak: 1. A Lukács iratai: 3-ik ev. és a „mi" forrás (W), amelynek magvát a 24—26 cc-ban találjuk, ha a beszédeket kitörüljük. — De legjellemzőbb részlete 27—28, 1 6 cc. mert ebből látjuk, hogy az eredetileg levél volt s nem volt egyébb czélja, mint Pál útjának külső lefolyását s nem eredményeit festeni meg. 2. Az úti napló (Rb), a mely abban különült el a „mi" forrástól, hogv benne Pál egész utazása volt feljegyezve. 3. A Pál megtéréséről (Pb) szóló elbeszélés. 4. Az István haláláról (St) szóló elbeszélés, a melyben azonban István beszéde nem úgy állott, amint most látjuk, hanem a következő egymásutánban: 7, 4 6a. 13, 2 3· 2)29—31· 33-37· 34-35· 32· 31 · 21· 25 22-24· 52' 51· (') δ. A Péterlegenda (Ρ.) az 1—5. és 9—12. fejezetekben. Soltau szerint az ezen források alapján ügyesen összeállított elbeszélést a szerzó' beszédekkel fűszerezte és ezeket a beszédeket leginkább Pál leveleiből és az István beszédéből szedte. Nevezetesen pl. Acta 20,18-21 = I· Th. 2,j_ 4. - 20, 4 = I Th. 2, 5. - 20, 3 1 34 I Th. 2,g. l t. — 20) 25-26 — I· Th. 2. 10-12· — 20, 2 3 = I. Th. 3, 4. — 20,28-29 = 1. Th. 5, 1 2 és 4, t. Ezen az egy példán is láthatjuk, hogy mire alapítja Soltaü az egész hypothesiat. Egyike ó' azoknak, kik mindenben és mindenütt forrást keresnek és fedeznek fel. Azt hiszik, hogy minden korban a mai „összerakó" módszer szerint dolgoztak. Ezek a szőrszálhasogató aprólékosságok a tudományt csak hypothesisekkel, de nem eredményekkel gazdagítják. Corssen P., Zur Chronologie des Irenaeus. Teljesen negativ czikk. Csak azt állapítja meg, hogy Irenaeus születése évét az eddigi adatokból meghatározni nem lehet. Azt hiszi, hogy Irenaeus inkább 130 előtt, mint után született s e tekintetben, úgy látszik, az a döntő oka, hogy a 177-ben kivégzett Pothinos utódja lett Lyonban. Vischer E. Die Zahl 666 Apc. 13, 1 8. Föleleveníti a mult évben többször tárgyalt ama részletkérdést, hogy mit jelent ez a szám. Sem Clemennek, sem Corsennek az eredményét nem fogadja ugyan el, de új, helyesebb megoldást ő sem ád. Azt állítja, hogy mindaddig, míg csak a 666-nak megfelelő nevek kutatásában merül ki a nyomozás, megnyugtató eredményre jutni nem fognak. Ezért is azt mondja, hogy mindama körülményeket vizsgálódás tárgyává kell tennünk, a melyek az Apok. szerzőjét régibb prófétiák adott viszonyokra való vonatkoztatására indították. Ekkor majd megtudjuk azt is, miért alkalmazta puszta név helyett a 666-ot azzal a megjegyzéssel, hogy ezt az értelmes ember úgyis tudja, mit jelent: 17, 9. A czikk tehát inkább utat mutat mint eredményt ád. Az apróságok rovatában Nestle egy tizedik századból való, tehát ritkaság számba menő latin evangeliumi kéziratot ír le. — Linder
