Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. Zeitschrift f. d. neut. Wissenschaft. 1903. 1. szám. Usener H., Geburt und Kindheit Christi. Különösen Resch (Texte u. Unters. 1897. IV.) Conrady (Die Quellen der kanon. Kindheitsgesch. Jesü 1900.) Hillmann (Jahrbuch f. pr. Theol. 1891.) és Corsseu (Gött. gel. Anz. 1899.) kutatásaira támaszkodva kifejti, hogy a Máté és Lukács evangélioraában található és Jézus születésére és gyermekkorára vonatkozó tudósítás eredetileg nem tartozott az evangéliumokba. Az erró'l szóló mondák nem viketó'k vissza írásbeli, hanem csakis szóbeli tudósításra. Jézus természetfeletti származásának gondolatát maga a messiási eszme nem kívánta ugyan, de az Istennel való szoros összetartozásból mégis szükségkép fejlett ki. A Máténál található monda pogánykeresztyén, talán kisázsiai termék. Mutatják ezt a következő' vonások: Az Istentó'l való fogantatás, a csillag feltűnésének a születéssel való összefüggése, a mágusok szereplése, a gyermekgyilkolás esetének képzetei. Ε két utóbbiban a 66-ban Kr. U. történt eseményeket és pedig Tiridates parthusi király nagy fényű kisázsiai utazását és Neró vérengzésének emlékét ismeri fel. Ezért is, tekintve azt, hogy még Pál sem tud semmit Jézus természetellenes származásáról, azt hiszi, hogy a Jézus születésére vonatkozó mondák kialakulásának kezdő pontja Kr. u. 66. A Lukács által közölt s két fejezetre terjedő' történet zsidókeresztyén eredetű. Mutatja ezt az ó-test. vonatkozások egész sorozata. Azt hiszi, hogy 1,34-38 késői beszúrás és ettől eltekintve Jézus születését nem gondolták természetellenesnek, hanem József elsőszülött, törvényes gyermekének mondották ó't. Azt hiszi, hogy a Keresztelőre vonatkozó szakaszok (1, 5-25· 46-55· 57-8O·) a Keresztelő tanítványai körében alakultak ki, s mintául és alapul szolgáltak a Jézusra vonatkozó mondák kialakulására. De Jézus szüleinek nem adnak annyi szerepet, mint a Jánoséinak. Máté és Lukács különben kizárják egymást teljesen. Az első egyeztető kísérletet Justinus martyrnál és a Protev. Jakobiban találjuk. Ez utóbbit tartja Conrady az egész mese alapjának. Ε részletek tarthatatlanságát különben bizonyítja nemcsak az evangéliumok többi részeinek adataival, hanem azzal is, hogy