Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Könyvismertetés
Könyvismertetés. 369 goztatására. A Prot. Pap pedig ne hagyja el magát, ne haladjon az elaggás útján, mert néha néha megjelenő vezérczikkeivel, a jogi dolgokra vonatkozó közleményeivel s nem ritkán jeles eredeti beszédeivel még most is nélkülözhetetlen és hasznos vállalat. Pestmegyei. Lincke K. F. A. (Gymnasialprofessor in Jeua) Jésus in Ka- pernaum. Ein Versuch zur Erklärung des Markus Evangeliums. Tübingen und Leipzig. Mohr. 1904. 44. Ara 1 Mk. • Ε kis munkácska a modern theologiai iskola egyik jellemző terméke. Annak az iskolának, a mely szerint a keresztyénség vallásvegyülés útján jött létre. — Voltakép az a munka czélja, hogy Jézus kapernaumi legplső szereplésének igazi nagy jelentőségét kimutassa. Szerzőnk szerint a keresztyénség bölcsője nem Júdea, hanem Galilea, nem Jeruzsálem, hanem Kapernaum. Munkája kezdetén mindjárt Kapernaumról szól a szerző történeti, földrajzi és néprajzi tekintetből. Azután a három első evangélium kezdetének összehasonlítására tér rá. Vitatja, hogy az első, a Márk evangéliumának a kezdetén, nem a mai formájában, hanem az eredeti munkában három dolog domborodott ki: 1. a Jézus fellépésének időpontja, 2. a fellépés helye és az első tanítványok elhívása, 3. a kapernaumi disputa. Ennek igazolására hivatkozik Markion evangéliumára is, Könyve főkép a kapernaumi első fellépéssel foglalkozik. Tagadja, hogy Lukács amaz adatának, mely szerint Jézus legelőször a názárethi templomban lépett fel, történeti alapja volna. Ezt már az is megdönti, mert ott a cázárethiek maguk hivatkoznak arra, hogy tegyen köztük is olyan csudákat, mit tett Kapernaumban. A kapernaumi szeieplés tehát a názárethit megelőzte. így hát Jézus legelső nyilvános messiási szereplésének Kapernaum a szintere. Ide már a tanítványokkal ment, s szerzőnk szerint, formális disputára gyűltek oda össze a jeruzsálemi írástudók és farizeusok. Ezt az állítást azonban az író túlhajtásának kell mondanunk, mert ennek Márkban semmiféle támasza nincs, s mert tudvalévő dolog, hogy írástudók és farizeusok nemcsak Jeruzsálemben voltak, hanem Palestina minden részében. A kapernaumi események közt a legfontosabb, szerzőnk szerint, az, hogy Jézus itt lépett fel első ízben az „új tan"-nal, a melyért mindjárt kemény vitát is folytatott. Szerzőnk szerint az új tan egyes részeit Márk későbbi fejezeteibeu találjuk meg, nevezetesen 2, 2 1. 27· 22 4· képezték a disputa főbb pontjait. Azt hiszem azonban, hogy ezek kiválasztásánál szerzőnk ép oly önkényes, mint azon állításában, hogy Kapernaumban formális hivatalos disputára gyülekeztek össze ez alkalommal a zsinagógában, s hogy „Jézus Kapernaumban tiltakozott a zsidóság száraz, szeretetlen törvényszerűsége ellen," s hogy ez alkalommal győződtek meg az első tanítváuyok arról, hogy Jézus csakugyan Istennek egy új tan hirdetésére küldött megbízottja. — Jellemző, hogy szerzőnk még a hegyi beszédre is kitérve, azt állítja,
