Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. I. Daxer György dr.-tól

36 Dr. Daxer György. az egyházi életet az ép divatos tudományos elméletek szerint alakítsák. Erre Harnacknak nem egy kategorikus kijelentése ad okot. Már lehet hallani olyan hangokat is, melyek a vita későbbi szakában mind erősebb visszhangra találnak, hogy éppen abban kell az egyházra nézve igen visszás szükségbeli állapotot látni, hogy vannak papok, kik a tiszta evangéliom ellen beszélnek és cselekednek és tanárok, kik tanítványaikat erre tanitják, (Hann Pastcorr. 29. sz.) hogy az egyház jövendő szolgáit „evang." fakultásokon, „evang." tanárok — alapvető tanai tagadására tanítják (Kirchl. Mon. 12. sz). Külön figyelmet érdemel az Alig. ev. luth. Kztg. (39. sz.) nagyjelentőségű czikke [sejtem, hogy Luthardt tollából való], amely épen az apostolikum kifogásolt eseményeit (a 2. czikkben) tartja lényegének. „Das ist gerade das Grosse am Apostolikum, dass es Thatsachen enthält, dass es die granitnen Säulen in die Erde gesenkt hat, auf denen der Bau des kirchlichen Glaubens und Bekenntnisses ruht." Mivel az apostoli hitvallás az apostolok, a régi egyház és a mi egyházunk hitét tisztán és igazán kifejezi, azért megmaradunk mellette a keresztelésnél, a vallásoktatásban, a konfirmácziónál és az istentiszteletben. Más álláspontot foglalt el a theologiai liberálismus lapjaiban, milyenek a Prot. Ver. Corresp., Neues evang. Gemeindeblatt, melyekhez még néhány liberális vagy hasonló politikai lap is csatlakozott, mint a Nationalzeitung, a Magdeburger Zeitung stb. Az utóbbiak inkább csak az egyező pontokat emelik ki, melyekben Harnackkal egyetértenek. De a theologiai vagy jobban mondva egyházi lapok, főleg a Prot. Ver. Corr. az eltéréseket is szóhoz juttatják. Nevezetesen kiemeli ez, hogy Harnack nem megy elég messzire. Harnack álláspontját közvetítőnek, „nagyon mérsékeltnek" nevezi és nagyon kifordítja Harnack nyilatkozatának azon oldalát, amely az apostolikum javára szól és eltávolítását illetőleg türelemre és óvatosságra int. így aztán annál jobban helytelenítheti, hogy Harnack az apostolikum istentiszteleti használatából eredő szükség javítását ad Calendas Graecas elnapolja. A hitvallások képződésének ideje elmúlt és így Ritschl iskolája sem lesz képes uj dogmák alkotására. Felesleges, az apostoli hitvallás iránt oly tiszteletet és szavai megértéséhez a legaprólékosabb elmélyedést azokba követelni. Hogy Harnack álláspontja nem helyes, abból is látszik, hogy egyik fejtegetésében, mely közel jár a kazuistikához, sok paptól csak valami „másodrangú lelkiisméretességet" kiván. Ez a liberálisok szerint is oly visszás, hogy szerintük „im höchsten Grade peinlich berührt." A jelenkornak uj hitvallásra nincs szüksége és a mult hitvallásai sem lehetnek dogmatikailag kötelezők. Azért a theol. liberálismus mindig követelte, hogy az apostolikum használata a gyülekezetek tetszésére bízassék. Csak kár, hogy ezen törekvő-