Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Lapszemle

362 Lapszemle. 362 és az első keresztyén gyülekezet ismertetése. De bevonná még ide az u. n. bevezető kérdéseket is, hogy a nép azt a bibliát a maga teljes történeti értékében ismerje meg. — A konfirmatiói oktatás számára maradna meg elsőbb is az egész hittan, mert a hitnek nem az állami iskola a helye, hanem a keresztyén gyülekezet zárt köre. Hasonlókép idetartozik az imádság is. De nagy veszedelemnek tartja Thiimmel azt, hogy a konfirmatiö szép ünnepe lassanként a selyemruhák és az ajándékok ünnepévé fajul s igy bensősége kiszárad. A hol a világi túlsúlyra jutott, ott a vallásos tartalom és érték lassanként elhal. Ezért a konfirmatiónak el kell pusztulnia de ép azért gondoskodjunk idején anuak pótlásáról. Ez pedig nem lehet más, mint a katecliumenatus, a hol a szükséges oktatást a gyülekezet szolgálatában álló könyörülő szeretet műveiben való gyakorlás egészítené ki. Ez a katechumenatus a 15—20 évek között foglalkoztatná a keresztyén ifjúságot; s igy oly nemzedéket nevelne, a mely a maga önfeláldozása révén meg tudná érteni és becsülni a Krisztus önfeláldozását. — Mindenesetre érdekes és megszivlelésére méltó gondolatokat vet fel ez a czikk Az oktatásra vonatkozó részét érdemes volna komoly megbeszélés tárgyává is tenni. Loofs, {Halle) Die Krisis des Christenthums im ziveíten Jahrhundert czimen a 7-ik füzetben azt fejtegeti, hogy a keresztyénség sokkal nagyobb válságon ment át a második században, mint ma, s igy annak szétmállásátol nem kell tartanunk. Ugyanis a második században a keresztyénség már az egész római-görög világban el volt terjedve, de hivei merőben a törvényen kívüli állapotban voltak. De ez még nem veszélyeztette életét, legfőlebb csak megnehezítette terjedését. Sokkal veszedelmesebb volt a görög római műveltség behatása. Mert az bizonyos, hogy a keresztyénség alapjá ban teljesen zsidó jellegű volt s így merőben idegeu környezetbe lépett, s abban volt rá nézve a válság, hogy ez a világ sok tekintetben nem volt még előkészülve a keresztyénség befogadására, a mint viszont a keresztyénség sem volt teljesen kész arra, hogy azt a világot áthassa. Mit értsünk azon, hogy a világ nem volt előkészülve, azt eléggé megvilágítja az, ha egyszerűen csak arra uta lünk, mi mindent hozott magával az a zsidó, a ki keresztyénné lett. A keresztyénség pedig azért nem volt mindenben kész a világ meghódítására, mert a társadalmi viszonyokkal kellett előbb megalkudnia. A keresztyénség ugyanis, mint vallás nem volt a hatalmasoknak és gazdagoknak szánva. Ε tekintetben a társadalmi ellentétek Palestinában nem forogtak fenn úgy, mint a görög-római világban. De meg a társas- és az állami élet sem volt oly sokoldalúan fejlett a zsidóságban. Hasonlókép nagy veszedelmet rejtett magában a keresztyénségre nézve a bölcsészet is, amely nemcsak összes képzeteit, hanem még a monotheismusát is veszélyeztette. Szintén veszedelmes volt a kultus formáinak hatása is, a melynek szeretetét a pogány magával vitte a keresztyénségbe is. Mindezen tényezó'k akkor hatottak igazán, a mikor a keresztyénség kebelében