Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Lapszemle
Lapszemle. Prot. Monatshefte. 1904. 1. szám. Fiebig Ρ. (Wittenberg). Der Menschensohn und Wellhausen czimen a göttingeni tudósnak „Das Evang. Marci" 1903. megjelent munkájában az „emberfia" elnevezés jelentőségére vonatkozó nézetét veszi igen részletes birálat alá. Egyúttal folytonosan utal a saját könyvére is, a melyet e tárgyban „Der Menschensohn" 1901. czimen írt. Abban megegyezik Wellhausennel, hogy az emberfia elnevezés az aram barnasa egyszerű fordítása és egyszeiüen embert jelent. A kortársak tehát ennek az elnevezésnek különös messiási jelentőséget nem tulajdonítottak, bár kétségtelen, hogy Jézus azt messiási értelemben használta. Fiebig czáfolja W. azon állítását, hogy ez a kifejezés már Henoch és IV. Ezra könyvében is messiási értelmű volna. W. azt mondja, hogy a Caesarea Filippi mellett Péter által tett vallomás előtt csak két helyen 2, 10 és 28 ban fordul elő az emberfia szó, de mindkét helyen a fordítónak a tévedése az. Fiebig ezt nem fogadja el. W. azt mondja, hogy Péter vallomása azt bizonyítja, hogy Jézus eddig nem szólt az ő messiánitásáról. F. szerint a kérdés és a vallomás ép az ellenkező mellett bizonyít. Jézus kezdettől fogva meg volt arról győződve, hogy ő a Messiás. Ezt bizonyítja az, hogy az Isten országának hirdetésével lépett fel, továbbá, hogy kezdettől fogva csodákat tett, viszont a deraoniákusok vallomását féltékenj'en visszautasította, végül, hogy az „emberfia" elnevezést tudatosau használta. Ez egyúttal az ő tartózkodásáuak is bizonysága. Ugyancsak a messiási öntudatról tanúskodik a szenvedés és a feltámadás hirdetése is. W. szerint Jézus az ő parusiájáról nem szólt, hanem azt a gyülekezet találta ki. F. vitatja, hogy a dánieli helyre támaszkodó felfogás az ember fiának ezt a vísszajövetelét egyenesen követelte. W. azt is elvitatja, hogy Jézus a synedrium előtt messiási igényekkel lépett fel, F. azonban igen helyesen tévesnek mondja ezt a nézetet. — Fiebig czikke komoly érvelésével, alapos tudásról tanúskodó elfogulatlanságával tűnik ki s érdemében érinti a felvett témát. 2. szám. Sulze E. (Dresden). Die Kirche im Kampfe gegen den Atheismus czimen érdekes szemlét tart a vallásért az ultramontanismussal és a téves socialismussal folytatott harcz felett. Mindkét irányzat az athe-