Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. I. Daxer György dr.-tól
30 Dr. Daxer György. tagja végezte theol. tanulmányait. Ő maga mondja, hogy már első semestereiben „rohamos gyorsasággal" szakított pietista múltjával. Ezen szakítás azonban nem a tübingeni theologiának, hanem Kant philosophiájának és a dán Kierkegaard befolyása alatt állt be. De ugyancsak a philosophia tanulmányozása volt az, amely őt megint positivabb viszonyba hozta a keresztyén valláshoz. Mikor 1884-ben elhagyta az egyetemet, mégis még „vallási dolgokban nagy kritikus, sőt skeptikus" volt. Nem csoda hát, hogy aggályai voltak, mikor az egyház szolgálatába lépett. Mint lelkiismeretes, sőt skrupulosus ember érezte az ellenmondást saját meggyőződése és hivatalával vállalt ama kötelezettség közt, hogy abban a szent íráshoz és az ev. egyház tanához kell magát tartania. Schrempf ezen aggályait őszintén fel is tárta egyházi főhatóságának egyik lelkésztagja előtt. Ez felületesen eloszlatta azokat, de hosszabb időre őt megnyugtatni nem tudta. Sehr, több évig viselte ezen terhet, de az ellentét elviseléséhez hozzá nem szokott, Az 1891. év jul. 5-én Máté 6> 19-34· felett kellett prédikálnia. Lelkiismerete nem engedte, hogy híveinek hirdesse ezt az igét: „Keressétek először az Istennek országát és annak igazságát", míg ő maga külső okból a kereszteléseknél az apostoli hitvallást használja, amely az ő hitének meg nem felel. Azért elhatározta, hogy mindjárt a prédikáczió után leendő keresztelést az apostoli hitvallás nélkül végezi. Úgy is cselekedett és ezen eljárását valamint ama elhatározását, hogy a jövőben is így fog cselekedni, dékánusának bejelentette. A tárgyalások egyházi hatóságával folytak még, mikor gyülekezete körében is megtudták a dolgot és különböző hírek kezdtek róla elterjedni. Ekkor Schrempf augusztus 9-én a dolgot gyülekezete előtt is nyilvánosságra hozta. De gyülekezete most felszólította, hogy ne is prédikáljon többé nekik és a konsistoriumhoz fordult azon kéréssel, hogy küldjön nekik más lelkészt. Már augusztus 18. felfüggesztették Schrempfet állásától és 1892. julius 3. kimondták az ítéletet, hogy a király elhatározásából az elvállalt hivatali kötelesség elleni vétség miatt hivatalából elbocsátják. 1) Schrempf elmozdítása után történt azután az, hogy ') Schrempf esetét, mint az apostolikumi vita kiinduló pontját csak röviden lehetett érintenünk. Az érdeklődő Schrempf esetére vonatkozólag bővebb felvilágosítást találhat Schrempf idevonatkozó irataiban: Akten zu meiner Entlassung aus dem Württembergischen Kirchendienst. Gött. 1892. 1 mk. — Eine Frage an die ev. Landeskirche Württb.'s 1892. — Zur Pfarrersfrage (1893). Drei religiöse Reden (1893). Natürliches Christentum (1893). An die Studenten der Theologie in Tübingen (1893). A „Christi. Welt" 1892. évf. (23. kül. 34. v. ö. S6. 38. száma) és 1893. évf. (10., 13., 16., 17. szánjában bőven foglalkozik az esettel. Igen jól állítja össze az anyagot és igazságosan itéli meg Schrempfet Zahn: Der Kampf um das Apostolikum (Nürnberg 1893) cz. előadásában a 6. s k. lapokon.
