Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Könyvismertetés
Könyvismertetés. 243 ν. 3. „nem térítem el tőle" nem érthetetlen, mert mindenki gondol a büntetésre, ami következik. Különben a H. ajánlotta „nem vonom azt (t. i. az ítéletet, a büntetést) vissza" szintén kikerülhetetlenné teszi a gondolatbeli kiegészítést. A ^Ε'Π értelmére mértékadók oly helyek mint Num. 23, 2 0, Zsolt. 78, 3 g, Maleákhi 2, 6 ; ez utóbbi helyen a „visszavonni" alig használható. 3) v. 4. Az „ezért" használatával a vers elején takarékosan kell bánni, mert sokszor nem hanem Ρ ^V áll, és a kettő még sem azonos. Hogy „a tűzet mint a büntetés eszközét ki kell emelni" nem áll, mert nem a büntetés neme, hanem a büntetés ténye a fődolog. V. ö. Exod. 9, u, ahol nem is lehet másképen mint az igével a mondatot kezdeni. Készséggel elismerem azonban, hogy a H. ajánlotta mondat magyarosabb mint a mienk. „p8")X nem kastély, hanem palota." Ez így mereven odaállítva nem helyes, mert p. o. Prov. 18, 1 9 az [íöix szó párhuzamos az „erős vár" kifejezéssel és azért Siegfried-Stade szótárában is (Leipzig 1893) helyesen: Burg, Festung. Mi a „palota" szóval a ^n fordítására élünk, és eljárásunk egyik lényeges vonása az is, hogy ott, ahol lehet, a synonym szókat a magyarban is megkülönböztetjük. 4) v. 5. „A 'IJÍpa nem egyszerűen sikság .... hanem völgy." Hát Gen. 11, 2? Van-e Síneárban más mint sikság? Völgy ellenben héberül VríJ = wädi, hegyek közt A kérdéses Áven-sikság alkalmasint nem más mint Coelesyria, melynek arab neve ma is El-Bika és ez a terület semmi esetre sem „völgy", hanem inkább fensik. Hogy a -^i 1 collectiv értendő, tudjuk, de minthogy lehetségesnek látszott, e héber idiotismust a magyarban is visszaadtuk. „Komikus a „pálczatartó" kifejezés." Csak annak komikus, aki a komikumot keresi, mert mindenki előtt világos, hogy „kormánypálczatartó" a szándékunk. így azonban mégsem írhatunk fordítást, növényzet elszárad, elfonyad. A tanya charakteristikuma az emberek és állatok számára készített egy vagy több épület. Világos ebből, hogy annál, aki Am. 1 2-ben a tanyák elszáradásáról (= gyászolásáról) beszél, a próféta gondolatának ép a veleje nem jut kifejezésre. Világos az is, hogy „tanya" nem ép oly jó, mint „rét" és hogy a kettő közötti választás nem az egyéni izlés dolga. 3) V. 3. A büntetést v. ítéletet a magyar „visszavonja" s nem „eltéríti valakitől." Miután az eredetiben csak suffixum áll, természetes, hogy az érthetőség megköveteli a kiegészítést. „Nem térítem el tőle" után mit egészítsen ki a magyarul tudó olvasó? Hogy hesíb hogyan fordítandó, arra nem a fenti citátumok a „mértékadók", hanem az összefüggés és a magyar nyelvhasználat. 4) V. 4. A takarékosságra való hivatkozás egy fordítót se menthet fel a hűség kötelessége és a logika szabályai alól. A kastély egymagában álló, rendszerint kiterjedt parkkal körülvett építmény; a palota díszépület, aminő nagyobb városokban a házak közé ékelve nagy számban található. Minthogy a szöveg városokról, Damaskusról, Tyrusról, Temanról stb. beszél s többes számot használ, nem kétséges, hogy melyik magyar szó felel meg az eredetinek. 16*
