Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A „Héberek Evangéliuma." Baffay Sándortól
A „Héberek evangéliuma." 227 20. Hieronymus de vir. ill. 16. Ignatius írt egy levelet a smyrnaiakhoz, amelyben amaz evangéliumról is, amelyet nemrég én fordítottam le, a Krisztus személyéró'l tesz bizonyságot, mondván: Mert én a feltámadás után is testben láttam ó't és hiszem ó't. És a mikor Péterhez és azokhoz jött, akik Péterrel voltak, azt mondotta nekik: „Nosza érintsetek meg és lássátok, hogy nem vagyok testetlen szellem". És tüstént megérintették ó't és hittek. Ugyanezen helyet, de már egyenesen a Héb. Ev.-ra hivatkozva megtaláljuk még ad. Jes. prol. lib. XVIII-ban is. Icjnatiusnál e hely, amint azt Eus. Η. Ε. III. 36, ^-ben 1) olvassuk, igy fordul elő: Mert én a feltámadás után is testben láttam őt és létezőnek hiszem őt ( πιστεύω οντά). És a mikor így sokkalta természetesebb is, hogy addig nem eszik, amig az Urat feltámadva nem látja, tehát harmadnapig. Jézus Jakabnak ezt a fogadalmát megszűntette a megjelenésével. Hogy ez a megjelenés többek előtt történt, talán ép az I. Kor. 15, 7-ben is említett valamennyi apostol előtt, azt láthatjuk abból, hogy amikor kis vártatva megszólalt, többekhez intézte szavait. Ez a jelenet különben párhuzamosa, sőt valószínűleg alapja annak, amelyet Lk. 24, 3 7_ 4 3-ban találunk. Lukács szerint ugyanis Jézus, hogy meggyőzze a csodálkozó és kétkedő tanítványokat, az ő valóságos életéről, ennivalót kér és eszik is előttük (ivirriov αυτών). Ugyancsak Lukács másik művében (Acta 10, 4 1.) találjuk meg Péter szájába adva azt, ami ennek még fokozása, hogy t. i. Jézussal együtt ettek és ittak az apostolok. Az egésznek az alapja pedig úgy látszik az, amit a Héb. Ev. közöl, hogy t. i. Jézus Jakabnak különösen is megjelent s felmenté ó't a fogadalom alól még pedig nemcsak szóval, hanem egyenesen azzal, hogy eledelt hozatott neki és evésre utasította őt. De ő maga nem evett, csak megáldotta és átadta a kenyeret úgy, mint az emmausi tanítványoknak is tette (Lk. 24, 3 0). Ez a töredék kiegészíti az előzőt. Itt is olyan forma megjelenésről van szó, mint előbb. Sőt mintha annak volna változata. Minthogy pedig itt Péter a szereplők középpontja, talán ez az ') Nestle, Die Kirchengesch, des Eusebius. Aus dem syrischen übersetzt. 1901. 113. Az idézethez azt mondja Eus., hogy nem tudja, honnét vette Ignatius ezt a részletet, a melyet a smyrnai levél 3-ik fejezetében közlött. Hieronymusból megtudjuk, hogy ez a Héb. Ev.-ból való. Nestle fordításában ez a syrben így állott: »Und eben er, indem er denen in Smyrna schrieb: ich weiss nicht, von wo er diese Worte gebraucht, indem er so sagte über Christus: „Ich auch etc. 15*
