Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Fábri Gergely naplója. Payr Sándortól
130 R a ffa y Sándor. „Zengedező Mennyei Kar" nevű énekeskönyvet is. A correcturát Fábri végezte. S ez ujabb kiadást is az előbbi (Bárány és Vásonyi-féle) 1726. évi kiadásnak az évszámával látták el „ob certas causas." A miatt t. i. hogy a nyomdászt a censura üldözőbe ne vegye. Ugyanez év nyaráról még a következő bejegyzést olvassuk: „Halottas könyv cum Uti Társ me autore et correctore in solatium ecclesiarum per vacationes excudi sunt." Ez Fábrinak eddig nem ismert és kellőleg nem méltatott műve, melynek egy példánya a nemzeti muzeumban van meg. Petrik bibliographiájában a czíme ekként van közölve: Halott temetéskorra való énekek, melyek most helyesebben egynéhány ide tartozó szép zsoltárokkal és énekekkel egyetemben egy énekekből és könyörgésekből álló Uti társsal sokaknak kívánságokra megjobbítatván újonnan kibocsáttattak. (32. r. 358. 1.) Norinbergában 1734. (Mellette:) Buzgó énekek és könyörgésekbűl jobb és balkéz felöl álló uti társ. Mely sok jámbor istenfélő, vízen ős szárazon fáradozó híveknek szives kívánságokra szép renddel kibocsáttatott Norinbergában 1734. (47. lap.) (Továbbá:) Egy néhány imádságokból álló uti társ útra indulóknak. (67. lap.) A czímlapon Győr helyett Norinberga áll mint a nyomtatás helye. Szokott eljárásuk volt ez a nyomdászoknak a XVIII. században, mikor prot. műveket nyomattak. A szerzővel együtt titokban akartak maradni. Ε kettős műnek első felében levő halotti énekeket Fábri bizonyára a régi ismert debreczeni halotti énekeskönyvből vette át. De a mű második felének, az Uti társnak szerkesztése már Fábri érdeme. És épen ez lett oly népszerű, hogy bővített és javított kiadásokban többször is megjelent. így Győrött Streibig Gergelynél 1747-ben, a mikor a könyv már 492 lapra terjedt, és 1769-ben N.-Szombatban a jezsuiták nyomdájában legutóbb pedig 1818, 1854 és 1858-ban Pesten a Trattner-Károlyi-féle nyomdában. IV. A győrin kivül azután más gyülekezetek dolgairól is megemlékezik Fábri. Az 1719. évről röviden csak ennyit jelez: Demigrationes Germanorum in Prussiam et Hungáriám. Kétségtelenül azt a bevándorlástérti, melyből a német ajkú tolna-baranyai új esperesség alakúit. 1726-ról megjegyzi: Defectus panis nimius fűit per Hungáriám.
