Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól

123 Daxer György. Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. (1893. 1. sz.) jó összeállítása szerint „Harnack ellen kijelenti, hogy az a gondolat, hogy az apostolikumot az istentisztelet használatából kiküszöböljük vagy a gyülekezetek önkényének odadobjuk, a gyülekezetek jogi öntudatát zavarná meg; azért a fennálló egyházi rend fenntartandó és minden „agitáczió ellene megbüntetendő'". Harnack mellett szól a következő: először különbséget tesz a rendelet az Isten emberré levése és a szűztől való születés közt, azt a keresztyén hit egyik alapigazságának, ezt pedig oly mondatnak nevezi, amely „még mindig megállja az igazság próbáját". Másodszor arról biztosít az eisenachi nyilatkozattal egyetértően, hogy az egyházi hatóság távol áll attól, hogy a hitvallásból vagy annak minden egyes mondatából merev törvényt alkosson. Harmadszor nem vezeti vissza a gyülekezetek nyugtalanítását Harnack nyilatkozatára, hanem annak oly felfogására, melyet „félreértésnek" nevez". Ez a rendeletnek Harnack érdekében való kedvező, találó jellemzése. De bármilyen is legyen ítéletünk a rendeletről, az bizonyos, hogy czélját elérte: a meglévő állapotot megerősítette, a harcz meddő maradt. Poroszországban, legalább a lapokban a küzdelem nagyjában lecsendesedett. Aki csak ezt, nyugalmat, békét akart, annak a rendelet nagyon megfelelt. Azért volt az ú. n. középpárt oly nagyon megelégedve vele. Egyik lapja, az „Ev. Gemeindebl. f. Rheinl. u. Westph." (49. sz.) azt írja: „Mi részünkről teljes meggyőződésből üdvözöljük főhatóságunk szavát, mint bölcseség szavát, amely nagyon ügyesen a természetes és mesterséges felindulás magasra menő hullámaira a mindkét oldal felé irányuló mérsékletre és türelemre való intés lecsendesítő olaját öntötte". (Vége köveikezik.) Lic. Dr. Daxer György.