Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. II. Daxer György dr.-tól

113 Daxer György. Az apostoli hitvallásért folytatott harcz. találni; hanem abból, hogy benne megtaláltuk megváltásunkat, megismerjük ez istenségét. Csak így leszünk az evangelium tanúi és nem referálői; ha t. i. csak azt valljuk, amit magunk tapasztaltunk. Már pedig Jézus apátlan születésének ilyen tanúi nem lehetünk, legfelebb úgy, hogyha a szent irás minden szava eló'ttünk csalhatatlan igazság. De akkor hitünk alapja is más. „Ihr habt die unfehlbare Schrift, wir haben den Herrn selbst, der auch der Herr der Schrift ist". Jézus csodás születésének állítása történeti itélet. Ez pedig csak saját kutatásunk eredménye lehet. Ha valaki rábeszélésre fogadja el, hazugságba keveredik. Az apostolikumi harczban arról van szó, hogy a csábításnak ezen bűnre útját álljuk. Ha ezen brosüraharczra tekintünk, azt látjuk, hogy itt csak részletesebb kifejezésre talált mindaz, amit már a lapok és nyilvános gyűlések harczában állítottak. A mi feladatunk ezen visszapillantásnál az, hogy kiemelni igyekezzünk azon tényleges különbségeket, melyek a két egymással szemben álló párt közt fenállanak és a harcznak igazi okait képezik. Azt nem lehet tagadni, hogy Harnack válasza a diákokhoz, bár ezeket visszatartotta az illetéktelen kérvény ezéstől, alapjában mégis támadás volt az apostoli hitvallásra. Avval, hogy arra serkenti ó'ket, hogy majd hivatalukban is tartsák meg az egyetemen szerzett álláspontjukat és majd akkor igyekezzenek ennek megfelelőleg ama bajos állapotot megszüntetni, melyet az apostolikum használata okoz, az apostolikum eltörlését nem ellenzi, hanem csak jobb időkre halasztja. És mi ennek oka? Harnack azt mondja válaszában (8. pont), hogy „egyetlen egy mondat miatt, amely legalább is nem áll a keresztyénség középpontjában" nem lehet valaki képtelen arra, hogy a keresztyén egyházat szolgálja. Ez a mondat az, amely Jézus csodás születéséről szól. Az a kérdés, vájjon igazán csak ezen mondatról van-e szó, vagy mégis nem mélyebben rejlik-e a harcz oka? Tudjuk, hogy a Chrl. Welt avval, hogy tiltakozott az ellen, hogy őket hitetleneknek tartsák (1. fent 38.1.) elutasítja azt a feltevést, mintha a harcz oka a hit és hitetlenség közti különbség volna. Ezt különben alig is állította valaki. De már azt, hogy a különbség más hitfogalomban rejlik, maga a Chrl. Welt állítja. (1. fent 42. 1.) Ugyanezt akarja természetesen Herrmann is mondani, mikor azt tekinti az apostolikumharcz főkérdésének, vájjon a hit vagy hitetlenség álláspontját foglaljuk-e el a hitvallással szemben és az általa képviselt hit álláspontját ellentétben az oly állásponttal fejti ki, amely csak azt kérdezi, mit hittek mások és másnak nézeteit sajátítja el, a hitvallást „vallja" meggyőződés nélkül, mert elő van írva és azt mondja, hogy a szent irás s a hitvallás tanait egyszerűen el kell fogadni. Ezen utóbbi álláspont képviselőit persze az ellenTheol. Szaltlap. II. évf. g