Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Jakab levele zsidó vagy keresztyén irat? Raffay Sándortól

Jakab levele zsidó vagy keresztyén irat ? 99 de hogy azért a keresztyénséget a vallás sokféleségében egy teljesen önálló egyéniségnek kell tekintenünk, ezt még a keresztyén tudósok is elismerhetik. Ha a keresztyénséget, vagy annak irodalmi termékeit vizsgálat tárgyává teszszük és megismerni igyekszünk, azt sem szabad tehát szem eló'l tévesztenünk, hogy mi benne az idegen, de mégis csak arra kell a figyelmünket íó'kép fordítanunk, hogy a saját háztartását, a maga otthonát mikép rendezte be. S e tekintetben feltétlenül tagadom, hogy a keresztyénség a zsidóságnak csak egyerű reformja volna. A keresztyénség a vallás eszméjét egészen máskép fogja fel, mint a zsidóság. S a vallás körében mindig ennek a viszonynak a kérdése a döntő' és a jellemző egyedül. Az tény, hogy Jézus a zsidóságot, mint isteni kijelentésen alapuló vallásos közösséget, a maga eszményi formájában alkalmasnak és képesnek tartotta arra, hogy a vallás eszményét megvalósítsa, de tényleges állapotát a megtévedés állapotának tekintette. S ezért helyezkedett azzal ellentétbe. S mert a zsidóság körében a maga isteni felfogását nemhogy diadalra juttatni, hanem még csak megértetni sem volt képes, ezért vált alapítójává egy egészen új, nem pedig reformált, vallásos világnézetnek. A modern theologizálás forráselméletei e felfogás körében kellő mederbe terelődnek. Az azokkal való foglalkozás a történeti keretek megállapítására szükséges és hasznos ugyan, de azok alapján messzebb menő következtetéseket levonnunk nem szabad. Hogy Jakab levelének sok mondását megtaláljuk nem szó, hanem tartalom szerint az ótestamentumban, vagy az ahhoz fűződő hagyományban, ezen nincs mit csodálkozni. Az volna a csodálatos, ha nem találnók meg. Azok az első keresztyének, kik a zsidóságban növekedtek fel, abból táplálták lelkeiket, azzal voltak bensőleg és külsőleg összeforrva, annak az egyéniségben szinte páratlanul erős zsidóságnak a gondolkodásával voltak telítve. Jézus is zsidó formákban terjeszti elő a maga egészen egyéni világnézetét,

1) Pál apostol is zsidó képzetekkel igyekszik megértetni a keresztyénség üdvigazságait, az első keresztyének zsidó imákkal fohászkodtak az ég urához, zsidó kultusi cselekményeket végeztek, zsidó módra éltek.

2) Csak a mikor a gondolkodásuk, a vallásos felfogásuk öntudatosén megváltozott, teremtett ez a megváltozott felfogás magának új formákat nemcsak a gyakorlati életben, hanem még a beszédben is. ') Pl. az ő szavainak, melyeket Mk. 12,

2

6. Mt. 22, 3

2. Lk. 20,

3

;-ben találunk, a párhuzamosát 4. Makk. 7,

1

9 és 16,"

2

5-ben feltalálhatjuk, ebből még sem következteti senki, hogy Jézus e mondását innét vette. Hasonlókép nem lehet a Jakab levelére vonatkozólag sem ilyen rokon mondások alapján azt a döntő Ítéletet kimondani, hogy eredetileg zsidó irat volt. ') Act. 4,

2

l. 10, „. 18,

1

8. 21, „. 10, u. 20,Rónr 14,,. Kol. 2,

1

6. Gal. 4,

1

0. 5, j. Phil. 3,

3

0. 7*