Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jésaias 1. 2-17. szereztetési ideje és magyarázata, Hornyánszky A.-tól

9 (1. Duhm a 4. ν. magyarázatánál), azt se tudja, hogy Jesajás tulajdonképpen mire is gondolhatott. Hogy abban a rettenetes veszedelemben, midőn Jesajás minden módot felhasznált, hogy a királyt és a népet ellenállásra buzdítsa és őket Jahve kegyelméről és biztos segítségéről meggyőzze, hogy ugyanakkor a főváros megrémült és a végső engedményekre is hajlandó lakosságát ily feddő szózattal és a cultus helytelen értelmezése miatt ily hangú szemrehányással kitartásában gyengítette, bizalmában elernyesztette volna, az alig hihető, a többi adatokkal össze nem egyeztethető psychologiai valószínűtlenség. Már ennek a megfigyelésnek magasfokú bizalmatlanságot kell keltenie a fent előadott uralkodó felfogással szemben. Teljesen indokolja a scepsist, sőt a felfogás tarthatatlanságát bizonyítja a 8-ik vers, mely határozottan Jeruzsálemről beszél és mely szerint „a lány Cion úgy maradt vissza, mint egy gunyhó a szőllőkertben, mint egy éji szállás az ugorka földön". A kép, mit a próféta használ, világos és szemléletes: magunk előtt látunk egy szőllőkertet, rajta egy gunyhót, azután egy ugorkaíöldet orientális éjszakai szállással, a czölöpökre erősített függő hálóval. De hogy a szőlőkert vagy az ugorkaföld el van pusztítva, arról a szövegben egy szó sem áll. Sajátságos tehát az az exegesis, mely e képet annak elhitetésére akarja felhasználni, hogy Juda jelenleg csupa rom, egyedül a főváros tartja még magát. Mi utóbbit illeti, az efféle nézet téves voltát nyilvánvalóvá teszi a ,Ρ'Ϊ: TJ?3 £ hasonlat csakis annyit jelenthet: „mint egy körülzárt város." Természetes, hogy a kifejezés semmikép se illik azok felfogásához, kik a szózatot 701-ből, az ostrom idejebői kívánják megérteni. Mint ilyenkor divatos, az elmagyarázásnak kell kisegítenie a megakadt exegetát. Nincs is hiány a kísérletekben, hogy e nehézség valamikép a szövegből eltávolittassék. De a Duhm-féle kapa veritatio áp oly ügyetlen, mint a „város"-nak „őrtorony"-ra való átváltoztatása. Bármily nagy legyen is tehát egyesek részéről az erőlködés az ellenkezőnek bebizonyítására, az egyedül megengedhető magyarázat mégis csak az marad, hogy a próféta Jeruzsálem helyzetét egy körülzárt város helyzetéhez csupán hasonlítja vagyis, hogy a főváros