Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jésaias 1. 2-17. szereztetési ideje és magyarázata, Hornyánszky A.-tól

Jes. 1, 2—17. szereztetési ideje és magyarázata. Jesajás könyve ez első perikopájának keletkezési idejét illetőleg jelenleg azon nézet uralkodik, hogy annak hátterét a Sanherib-féle invásio (701) képezi és hogy a próféta e beszédet azon nehéz napokban mondotta el. midőn már az ország egészen el volt pusztítva és csak Jeruzsálem állott, az ellenségtől minden oldalról körülvéve. A magyarázat pedig azon feltevésből indul ki, hogy az egész szózatban Judáról illetve Jeruzsálemről van szó.

1) Sanherib támadása, Jeruzsálem ostroma idejéből Jesajás könyvében több hiteles szózat maradt reánk. így 30, 27—33. 31, 4. 5. 8. 9. Magának a prófétának szereplése a megpróbáltatás ez óráiban szintén megbízhatóan van leírva a történeti részekben (Jes. 36, 37. v. ö. II. Kir. 18, 19. Ki e szózattöredékeket és tudósításokat a fenti versekkel egybeveti, annak rögtön felötlik a kettéjök között jelentkező erős különbség. Mig az emiitett töredékekben a próféta lendületes formában azon szilárd meggyőződésének ád kifejezést, hogy Jahvénak minden eddigi bűntől és botlástól eltekintve a fővárost feltétlenül meg kell védelmeznie s az assyrok vakmerő túlkapását meg kell akadályoznia, addig 1, 2—17-ben egy halvány vádbeszéd foglaltatik, melynél több helyen az olvasó, mint ezt az exegeták magok elismerik ') Lásd Duhm Comm. zu Jes. Kuenen (Hist. krit. Einl. II. p. 58} szintén a 701-iki eseményekből magyarázza e szózatot, de szerinte Jesajás e szavakat nem az ostrom alatt, hanem Sanherib váratlan elvonulása után intézte hallgatóihoz. Dillmann (Comm. zu Jes. 5-ik kiadás) és utána Kittel (u. azon mű 6-ik kiadásában) azon véleménynyel, hogy a szózat 735-ből vagyis a syr- ephraimi háború idejéből származik, ma már mondhatni egymagokban állanak.