Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Grotefend. Hornyánszky Aladártól

Grotefend. Folyó év szeptember 4-ike évfordulót jelent az orientális tudományok történetében. Ε napon múlt 100 esztendeje a göttingai tudós társaságban lefolyt amaz emlékezetes gyűlésnek, melyen Grotefend az ékírás megoldására vonatkozó kísérleteit bemutatta. Innen számítódik az assyriologiának mint tudománynak története, illő, hogy megemlékezzünk e napról, annál inkább, mert a külföldi tudományos világ érthetetlen közöny nyel és hallgatással haladt el mellette.

1) Az ékirás megfejtése nem a régi Assyriának vagy Babyloniának területén talált emlékekből indult ki. Ε sajátságos irásmodorra először a persepolisi romok hívták fel a figyelmet. A 17. és 18. század világutazói közül többen megfordultak Perzsia egykori fővái'osában és érdeklődésüket nem kerülték ki a falakra vésett írásjelek. Chardin (1674), Kämpfer (1694), de Bruin (1704) néhány sort le is másoltak e feliratokból és azokat utazásukról megjelent munkáikban közölték. A megoldás lehetőségére *) A mennyirt; a rendelkezésemre álló szakmunkákból és folyóiratokból látom, egyedül König (Bibel u. Babel) emlékeztetett e nap jelentó'ségére. 6