Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

62 helyet, minőt a fenmaradt történeti könyvekben elfoglalnak. — A II. fejezet a genealógia legrégibb formáját tárgyalja. Ismeretes, hogy az ó-test. iratokban a törzsek osztályozása a genealógia alakjában történik. A monda a törzseknek egymáshoz való viszo­nyát az ősatyáknak rokonsági viszonyaival fejezi ki. így a meg­levő emlékekben azon felfogás uralkodik, hogy a héber törzsek testvéreknek utódai, ősatyáik egy közös apának gyermekei. Jákob, kit máskép Izráelnek is hívnak, a családfő, a 12 fiú a család­tagok. Ε fiúk mindegyike egy-egy a történetben szereplő törzs­nek repraesentánsa. Ε felfogás legelőször a Jahvista iratában fordul elő. L. valószínűnek tartja, hogy J volt az, ki a törzsek ilyen osztályozását forgalomba hozta és a további irodalomban meghonosította. Bár lehetséges, hogy J csak átvette azt a nézetet, mi a köznép gondolkozásából fakadt és a nép ajkán forgott. Mindkét esetben azonban kétségtelennek véli, hogy e genealógiai csoportosítás a IX. sz.-nál nem idősebb. Ahab korából lehet leg­jobban megmagyarázni, hogy Jákob-Izráel szerepel mint a 12 fiú atyja, kik között Juda is megtalálható. De van egy régibb osztályozás is, melynek nyomai egy-két helyen még átcsillám­lanak. II. G. 19, 4 4 és Dt 33, 1 7-ből L. azt igyekszik bizonyítani, hogy volt idő, midőn Izráelt nem tekintették Jákob epitheton­jának, hanem önálló személynek, ki Judának testvére. Más szó­val a régibb genealógia szerint Jákobnak csak 2 fia van, Izráel és Juda. Előbbi az elsőszülött, de különben a 2 testvér teljesen egyenjogú. Ez osztályozás oly korból származik, midőn Juda politikailag egyenrangú volt az éjszaki részszel, vagyis valószínűleg Dávid és Salamon korából. A déli tartománynak folytonos sülye­dése, Izráellel szemben való gyengülése a genealógiának oly át­alakulását vonta maga után, mint az J-nél megtalálható. A IX. sz. derekán a héber ember szemében Izráel nem volt többé fivére Judának, de más elnevezéssel maga Jákob, kinek gyer­mekei között szerepel az elhalványult dicsőségű Juda is. — A III. fejezet a 12 törzs rendszeréről szól. A hébereknek 12 törzsre való beosztása nem történeti tényen alapul, hanem mesterséges számítás, mely a valóságot a systhema kedveért elferdíti. Hogy mi szolgált okul ép a 12-es szám felvételére, homályos. Lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents