Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

58 vitatja, hogv nem a későbbi kor, hanem Jézus használta az ő messiási igényeiről ezt a kifejezést. Ezt azonban más alkalommal igéri igazolni. A rendkívül vitás kérdésben Schmiede, czikke kitűnő tájékoztató. Neue kirchliche Zeitschrift. 1901. 2. szám. Klostermann, Der 119. Psalm ein Gebet des Apostel Paulus. Azt a hihetetlenül érdekes hypothesist bizonyítgatja, hogy a 119. zsoltár keresztyén termék és pedig Páltól származik. Sokkal érdekesebb ama helyes szempontnak a vitatása és értékesítése, amelyből a vizsgálatot megindítja és vezeti, hogy az írás kutatásánál a traditio által sohasem szabad az embernek magát félrevezetni engedni. Az ő kutatását a traditio nem irányította. Azt hiszem azonban, hogy mégsem a helyes alapra irányította a „drót nélküli telegráf" sem. Couard, Jüdische Sagen über das Leben Jesu. Ismerteti Celsus. a Talmud és a Tholedoth Jesu adatait. Folytatja pedig érdekes ismertetését a 3-ik számban is „Alt

christliche Sagen über das Leben Jesu" czímen. Tudományos jelentőségre nem, csakis ismeretterjesztésre törekszik. 4. szám. Homberg, Jerusalem und Galilea, die Schauplätze der Erscheinungen des Auferstandenen. Kiegyezteti az ellentéteket, s azt állítja, hogy mindkét helyen megjelent a feltámadott Jézus. A προάξω szerinte a pásztornak szava a nyájhoz. S mert a nyáj nem Jeruzsálemben, hanem Galileában volt, tehát ott is megjelent az Úr, bár előbb a 11 tanítványnak már Jeruzsálemben mutatkozott. Az egész fejtegetés alkudozás az ellentétek megszüntetése érdekében. Landgreen, Bie Heilsbedeutung des Todes Jesu.

A Ε biblia-theologiai tanulmány e két kérdést igyekszik tisztázni: 1. Mit eredményezett nékünk Jézus halála? S itt rámutat az αφεσις αμαρτιών απολντρωσις, ζ

αταλλαγή jelentéseire. Α fő nem a bűn súlyának, hanem a bűn hatalmának a megszűntetése. 2. Mikép