Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

Jézus Krisztus a nevelésnek elve. A „Paedagogiai Dolgozatok" I. kötetét a felekezeti lapok kritikája és pedig nemcsak a „Protestáns Szemlében," hanem az oly czéltudatosan és ügyesen szerkesztett „Katholikus Paedagogia"-ban is rokonszenvesen fogadta különösen azért, mivel történeti, valamint elméleti felfogásomban határozottan érvényesül a keresztyén szempont. Kiki — igen természetesen — a maga szemüvegén nézi a világot s szinezi a „keresztyén" jelzőt is. Ε jelzőnek szentsége, valamint a megítéltetés igazvoltának érdeke erkölcsi kötelességemmé teszi a keresztyén jelzőnek alapja szerinti megvilágositását. Igazán keresztyéni csak 3-Zj cl mi Jézus Krisztusszerű. — Ezért is — midőn kegyelmi ajándékként veszem, hogy az, a mire tapasztalataim és gondolkozásom utján mint életemet és elmélkedésemet alapjában mozgatóra eljutottam, hogy az lényege szerint a keresztyénivel egyezik, — örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Jézust Krisztust, mint azon elvet tüntessem fel, mely az életet, a történetet és az a fölött való elmélkedést s igy a nevelés történetét és elméletét is alapjában meghatározza. A véletlen különös kedvezésének tartom, hogy ezen más lap számára szánt, de általa nem közölt czikkemmel éppen erről tehetek tanúságot és pedig azon szaklapban, melynek létesítése után pozsonyi tanároskodásom ideje alatt azért vágytam epedve, mivel az ily lapban láttam mindig a hazai tudományos theologia megteremtésének alapját. Ezen egyéni, azért is alárendelt jelentőségű okon kivül van azonban még egy sokkal fontosabb okom tanulmányom közlésére. Míg ugyanis még a közelmúltban az úgynevezett müveit ember