Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
330 Phil. 4, 7. II. Kor. l,, t ν ö. II. Kor. 12, 8. R. 11, 3. Ennek oka az, hogy nála az imádság nem alapja vagy oka az eredményeknek, hanem maga az eredmény. Ezért sürgeti oly nagyon a folytonos imádkozást, mert az jelensége az isteni lélek bírásának. Deutsch-evang. Blatter. 1902. A 10. számban. Hoennicke, Paulus uncl sein Verhältnis zur Gemeinde von Korinth. A különböző hypothesisekre való utalás után bizonyítani igyekszik, hogy mindkét korinthusi levél önmagában teljes, összefüggő egész. A levelek különös fontosságát kiemelve a korinthusi bajokra, majd Pálnak a gyülekezettel való érintkezéseire tér. Szerinte a két levél között Pál nem volt Korinthusban, hanem csak Titust küldötte oda egy levéllel. — A czikke tájékoztatónak jó, de a problémát egy lépéssel se vitte közelebb a megoldáshoz. Az meg éppen érthetetlen, miért tartja az I. és II. levél Krisztus-pártját két különböző pártnak? A mit ennek megokolására felhoz, nem meggyőző. Ugyancsak Hoennicke a Neue kirchl. Zeitschrift 1902. 8. számában Die Chronologie des Lebens des Αρ. Paulus czimen közöl hosszabb tanulmányt, a melynek az eredménye az, hogy Pál életének menetét nemhogy hónapokra, de még csak évekre sem tudjuk pontosan megállapítani. Harnack új chronologiáját egészében tévesnek mondja. Hoennicke előbb említett czikke indította Haupt hallei tanárt, hogy a D. ev. Bl. 1903. évi 1—3. számában a két korinthusi levélről hosszabb, beható tanulmányt írjon. A czime: Einführung in das Verständnis der Briefe des Paidus an die Korinther. Aki a korinthusi levelekkel ezentúl részletesebben foglalkozni akar, az ezt a tanulmányt nem nélkülözheti. Részletekbe e czikk ismertetésénél természetesen nem bocsátkozhatunk, de mégis meg kell emlékeznünk azokról a pontokról, a melyek a korinthusi levelek megértésének a nyitját képezik. Ezek egy része a korinthusi gyülekezet belső állapotát, más része az apostol és a gyülekezet egymáshoz való viszonyát jellemzi. Amannak a körébe tartozik elsőbb is a pártok kérdése. Haupt azt hiszi, hogy Apollos maga vitte meg Pálnak Efezusba az első hírt a gyülekezet belső állapotáról, s azért hagyta ott Korinthust és azért nem akart Pál biztatására sem visszatérni a gyülekezetbe, mert észrevette, hogy akaratlanul is pártnak lett a központjává. A pártok között különben nem
