Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
A kompromissz-katholicismus Magyarországon. Schrödl Józseftől
189 tanúskodott, a világiak egytől egyig úgy vallottak, hogy nem hallottak tőle Luther-féle eretnekséget, hanem csakis evangeliumszerű és üdvös tanokat (evangelium et doctrina salutifera). Sőt egy királyi rendelet meghagyja a rágalom terjesztőinek szigorú büntetését. Hasonló körülmények között ment végbe az 1526. vizsgálat is. A későbbi adatok végig a XVI. századon csakis azt bizonyítják. hogy a hitújítás iránti rokonszenv, az evangelikus hitérzület fokozatosan fejlődik, anélkül azonban, hogy még a bécsi béke előtt önálló szervezkedésre vezethetett volna. 1542-ben Ferdinand király inti Sopron polgárait, hogy a francziskánusokkal emberségesebben bánjanak, nehogy kitegyék magukat annak a gyanúnak, mintha lutheránusok volnának. Raidel Ulrik, városi lelkész (1534—48) a litaniában ujitást hoz be, mely Ujlaky, győri püspök megrovását vonja maga után 1). A Sopron városa kegyurasága hatáskörébe tartozó beneficiumok élvezői között sok a nős egyházi férfiú. Ezen körülményt azonban Müllner, a többször idézett mű nagyérdemű szerzője, maga sem tartja olyannak, melyből az önállóan szervezett külön egyház szükségszerűleg következtethető volna. Az 1551-ben megjelent királyi rendeletekre és az ez alkalomból ülésező püspöki bizottság ha tározataira a városi tanács Ígéretet tesz, hogy a nem törvényes házasságban élő (valószínűleg egyházi) férfiakat megfogja büntetni, úgyszintén gondja lesz, hogy az istentisztelet a püspök által megállapított módon tartassék meg. Ugyanazon időben a városi tanács közbeveti magát Kalbermatter Péter és egy József nevű prédikátor érdekében, kik a katholikus egyház tanai ellen prédikáltak és kik közül az előbbemlített fogságot is szenvedett. Mindkettő azonban úgy látszik kénytelen volt elhagyni a várost. Hogy a soproni irányadó polgárság zöme határozottan az ágostai hitvallás alapján állott már Ferdinánd király korában, az J) Ujlaky levele 1545, april 11. Közölve Müllner Mátyásnál, i. m. 8. 1.
