Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

160 eredetű a mérték- és sűlyrendszer, a pénz és a naptár. Onnan vette át Izráel a sabbat intézményét, a törvények sajátságos formáját. A dekalogus 5., 6. és 7. parancsa ugyanúgy megtalálható Babyloniában, mint Izráelben. Babyloniából származik az ó-test.-i teremtés-, vízözön- ós paradicsomtörténet. Hasonlókép az angyalok, a dämonok, az ördög és az alvilág képzete. Só't 3 ősrégi feliraton Jahve neve is olvasható, mi azt bizonyítaná, hogy a Jahvecultus századokkal előbb megvolt Kanaánban, mielőtt az izráeli törzsek oda bevándoroltak és hogy Jahvét nem a Sinainál ismerte meg Izráel, hanem csak új hazájában. Az előadás formája ügyes. Igen szemléletessé teszi a tartalmat az az 50 illusztrátió, mit Delitzsch felolvasásához csatolt s melyek az eredetiekről készült hű másolatok. De meg kell jegyezni, hogy az eredmények több pontban még távolról sem oly biztosak, mint Delitzsch állítja. A paradicsomtörténetnek, a dämonok és angyalok, az alvilág képzetének babyloniai eredete, a Jahvenévnek a feliratokon való szereplése, még mindig igazolásra vár. Feltűnő, hogy Delitzsch az Elohim szónak Lagarde-féle etymologiáját felújítja. Lagarde magyarázatának helytelensége ma már nem szorul ujabb bizonyításra annak, ki a primitiv nép gondolkozása iránt érzékkel bir. Zimmern felolvasása szűkebb körre szorítkozik. Csupán az ó-test.-i teremtés-, paradicsom- és vizözöntörténet babyloniai eredetét igyekszik megvilágítani. Becsét ez előadásnak az adja meg, hogy a babyloniai elbeszélésekbe sokkal részletesebben bevezeti a hallgatót, mint Delitzsché. Zimmern terjedelmes kivonatokat közöl az egyes mythusokból és azokat egybeveti az ÓT tudósításaival. A paradicsomtörténetnél néki sem sikerül a kettő azonosságának bebizonyítása. Barth előadása teljesen elüt az előbbi kettőtől. Ő tagadja Bábel és az ÓT közötti szoros összefüggést, az izráeli vallásos képzeteknek, intézményeknek Babyloniából való származását. Külön fejezetekben foglalkozik a sabbattal, a Jahvenévvel, a teremtés- és vizözöntörténettel és az eredmény mindenütt az, hogy ezek Izráelnek eredeti tulajdonai, melyek nem Babyloniából jutottak Kanaán földjére. Az első két kérdésnél a polémia nem nehéz. Az assyriologia tényleg nem rendelkezik még oly bizonyítékokkal, melyekből a-z állítás helyessége kétségtelen volna. De csodálatos, hogy Barth a teremtés- és vizözöntörténet idegen eredete ellen is felveszi a harczot. Itt a közvetlen leszármazást már csak úgy lehet tagadni, ha nem akarjuk az igazságot elismerni. Hornyánszky Aladár.