Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

150 problémákat. De mégis jó lett volna ezeket összefoglalni s szembetűnően tárgyalni, hogy a hazai theol. közönség figyelmét reájuk határozottabban felhívja. A tárgyra vonatkozó irodalom a szerzó' előtt ismeretes. Az 1897. jubileumi év sok Melanchthonra vonatkozó munkát termett. Ezeknek figyelembe vételét nem észleltem. Ezen irodalom közt pld. Seebergnek egy czikke a „Neue kirchliche Zeitschrift" 1887. évi 2. füzetében „Melanchthons Stellung in der Geschichte des Dogmas und der Dogmatik" czím alatt éppen a szerző munkájának kérdéseit is tárgyalja. Ugyanott található Melanchthonnak egy kitűnő jellemzése Leziustól és Blassnak egy czikke Melanchthonról, mint humanistáról és paedagogusról. A Theol. Studien und Kritiken s más theol. szaklapok hasábjain, valamint önállóan is jelent meg akkor sok munka Melanchthonról. A szerző sok helyütt tekintetbe veszi Loofsnak (dogmatörténete mellett) egy czikkét a Theol. Studien und Kritiken 1884. évfolyamában. Érdekes lett volna és lesz tán még elolvasnia Franknak egy kritikáját ezen czikkre (habár más kérdésekre is vonatkozik), mely szintén a N. k. Z. 1892. évf. 11. füzetében „Rechtfertigung und Wiedergeburt" cz. alatt jelent meg. A szerző egyes kritikai megjegyzéseire, melyeket nem osztok, már nem terjeszkedem ki. Csak azt jegyzem meg, hogy a 33. oldal utolsó mondatát oda nem tartozónak és az egész kikezdéssel együtt problematikus vagy legalább is nem teljes igazságnak tartom. A munka kidolgozása egy kissé pongyola. De lehet, hogy ez nemcsak a szerzőnek, hanem részben a nyomdának is a hibája. Az utolsó lapon lejegyzett sajtóhibák száma még sokszorosan megtoldható. Maga ezen sajtóhibajegyzék oly sajtóhibákat tartalmaz, melyek a kiigazítást meghiúsítják (pld. a 9. 13. 21. sor). A legzavaróbb sajtóhibák a 21. old' 2. sorában, az 53. old. 8. sorában, a 69. old. 12 sorában (alulról) vannak. Az utóbbi helyen Kawerau: Joh. Agricola és Loofs olvasandó. Az, hogy e könyv 4 és 8 leveles ívekre oszlik, szintén olyan kiállítási hiba, a mely az olvasónak a könyv tanulmányozásánál bajt okoz. Mindezen megjegyzéseim ne vonjanak le semmit a könyv belső értékéből. Szorgalmas és derék munka az, a mely örvendetes jele annak, hogy nálunk is akadnak theologusok, a kik fontos és érdekes részletes kérdések önálló fejtegetésébe fognak és megoldásukhoz is hozzájárulni igyekeznek. Ajánlom a könyvet az érdeklődők figyelmébe, mert nem elég — ha egyesek a tudományos theologia terén dolgoznak, szükséges, hogy a munka termékeit el is olvassuk, hogy eredményük közkincscsé és az egyházra áldásossá legyen. Lic. Dr. Daxer György.