Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

142 eleme a szabadság, de ennek sem szabad korlátlannak lennie. A hol a tudományos kutatás és a hit egymással ellentétben állanak, ott nincs egészséges theologia, amely nem a tárgya feltalálása miatt, hanem csak a feldolgozás methodusa miatt tartozik a tudományok közé. Tudományosan bebizonyított istenfogalomhoz sohasem juthatunk, de azt el se vitathatjuk. Ezért szükségkép az egyház szolgálatában kell a theologusnak állania; azzal szembe nem állhat, azt nem rongálhatja. A theologust nemcsak tudományosnak, hanem vallásosnak is kell nevelni, s aki a modern theologusok közül az egyház hitvallásával nem tud egyességre jutni, le kell vonnia ebből a consequentiát. Ez ismertetés felette érdekes nemcsak azért, mert Schwarz, Jörg és Frank művei óta az újabb theologia történetének jellemzésével nem igen találkozunk, hanem Írójának egyénisége miatt is, a ki 70 évre terjedő élete alatt az újabb theologia történetének lefolyását végignézte s szereplőivel személyes viszonyban volt. De nagy kár, hogy e történet vázolásában pártszempontok befolyásolják. Nemcsak abban mutatkozik ez, hogy Ritschlről túlságosan ideális képet fest, hanem abban is, hogy a tudományos theologiai munkásságot a közösségnek tett haszon, tehát gyakorlati szempont alapján bírálja el. Persze mert a ritschlianismus alapnézete szerint az egyház a fő és nem az egyes hívő. Igen, de a tudományt gyakorlati érdekek nem irányíthatják, annak csak egyetlen czélja lehet: az igazság megismerése. De ez nem zárja ki azt, hogy mennél jobban megismerem az igazságot, annál többet használok azzal egyházamnak, mert meg vagyok arról győződve, hogy az igazság és az én egyházam egy födél alatt lakik. Nagyon is subjectivnek kell tartanom az egyes theologiai irányok megítélésének szempontját: a keresztyénség supranaturalis természetéhez való viszonyt. Mert ez csak rész, s nem az egész maga. A jobboldali liberálisok czime alatt szerzőnk igen sokat összefoglal, s nem mondja meg, kiket tart közülök moderneknek. De kétségtelen, hogy a modern theologiának azt nevezi, amely a szellemi élet körébe a természeti törvényt beviszi és ez alapon a szentírást pusztán emberi alkotásnak tekinti, kijelentést és személyes