Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)

Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól

Lapszemle. Prot. Monatsheft . 1902. 3. szám. Schmiedel Ρ. Jungfraugeburt und Tauf befehl nach neuesten Textfunden. Vitatja, hogy kanonikus evangéliumaink szövege már maga is erősen a mellett bizonyít, hogy az első keresztyének Jézus természetes származását vallották. így nevezetesen az h'/cvi raer szó Jézusra ís vonatkozik; a családfa felvétele csakis természetes származás esetén érthető; Lk. 2, 2

7 és 4

l a ní γονείς szót kétségtelenül a szokásos értelemben használja. De mégis csak a legújabb felfedezések vetnek igaz világot az őskeresztyén felfogásra, de sőt a mai kanonikus szövegek kialakulására is. És itt első sorban a syrsin. szövege jön tekintetbe, amelyben Mt. 1, 1

6 így hangzik: „József, a kinek szűz Mária (vagy: Mária, a hajadon) el volt jegyezve, nemzette Jézust, ki Messiásnak mondatik". Igen, de helyesen mondja Schmiedel, hogy ez a szöveg a mai egyházi felfogásra nézve nem veszedelmes, mert voltakép csak élesebb ellenmondást tartalmaz, mint a kanonikus szöveg, amennyiben ez után a kijelentés után azonnal elbeszéli a természetfeletti származást is, még pedig a kanonikus Mátéval teljesen egyezőleg. Ez az oka, ' hogy e varians lectiot sokan eretnek kéz munkájának tartják. Schmiedel szerint már sokkal fontosabb a Conybeare által 1898-ban közzétett Dialógus, a melyben a keresztyénnel vitatkozó zsidó egyenesen Máté evangéliumából olvassa fel ezt: „Jakab nemzette Józsefet, férjét Máriának, akiből nemzetett a Krisztusnak nevezett Jézus, és József nemzette a Krisztusnak nevezett Jézust." Ez volna tehát Máté eredeti szövege, a melyből, igaza van Schmiedelnek, minden varians levezethető. Csakhogy itt két szöveggel állunk szemben. Az egyik teljesen egyezik a syrsin.-nal, a másik a mai kanonikus Mátéval. Schmiedel amazt, tehát a vers második felét tartja az eredetinek, a vers első felét, tehát a Mátéval egyezőt, tekinti későbbi beszúrásnak.