Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 1. évfolyam, 1902-1903 (Pozsony)
Jézus Krisztus a nevelés elve. Schneller István dr.-tól
135 ethikai alapjából akár mint feltételt, akár mint következményt levezethetjük azon külömbözó' állapotokat és törekvéseket, a melyek miatt Krisztus egyeseket boldogoknak mond s így Isten országa tagjaiként tekint. A ki ugyanis bűneinek bocsánatáért folyamodik, az szellemileg gyarlónak, szegénynek, só't adósnak tudja magát (Mt. 5, 3), ez állapotán szomorkodik (Mt. és ezért epedve vágyódik ezen megbocsátással járó igazság után. (Mt. 5. 6) Ethikailag ezt csak úgy teheti, ha lelkét tisztán feltárja Isten eló'tt, hogy az isteni eró't magába befogadhassa (Mt. 5, 8.) s maga is embertársaival szemben az elnézés és elismerés álláspontjára helyezkedik; végzi a könyörület müvét (Mt. 5, 7) s ez által a béke művét is eszközli. (Mt. 5, 9.) A makarismusok e szerint mind egynek kivételével visszavihetó'k, akár mint feltételek, akár mint következmények a bűnbocsánat kérésére. A még hátra levő egy, t. i. az üldöztetés miatt boldognak mondás visszavihető az előző kérésre, a mely vonatkozik a történeti éniség álláspontjára. A jellemzett embert ugyanis — sajátos voltában a világ nem érti, miért is ellene küzd. Ezen küzdelem és az ebben érvényesülő üldöztetés csak is annak a bizonysága, hogy jó uton jár, miért is az ily üldöztetésnek, megpróbáltatásnak, világ ura hatalmaskodásának kitett ember — boldognak mondható (Mt. 5, 1 0. n.). Istenre, emberre, Isten országára, Isten országának polgárságára vonatkozó alapvonásokat mind megtaláljuk a „Miatyánk"ban. Bámulatos egy ima!! S e mellett aesthetikailag, logikailag is mily szépen componált! Az ima subjectiv jogczimével kezdi meg — s az ima meghallgattatásának objectiv alapjával — Isten mindenhatóságának dicsőitősével végzi. Ezen kereten belül adja először is Isten lényegét s ebből folyó rendeltetésünket, feladatunkat; s végre a feladat megoldásának módjára kéri az isteni segedelmet. Az Uri ima tényleg minden igaz ima forrása és mértéke. Dr. Schneller István.
