The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)

1958 / 6. szám

8 the hungarian student 3 Díj: írta Zaják Endre, V. gimnáziumi tanuló INNSBRUCK Innsbruck! Te csodálatos város! Gyer­mekkorom legszebb álomképe! Még csak negyedik elemista voltam, midőn már ál­modtam szépségeidről. Nagyapám mesélt Rólad, ki mint katona, az első világhábo­rúban ismerkedett meg Veled. Megcsodálta hegyeidet, völgyeidet és a legnagyobb elis­meréssel nyilatkozott a Te Landod férfia­­iról, katonáiról, a híres tiroli “Kaiser­­jaeger”-ekről, a tiroli “Landesschütz”-ök­­ről. Utódairól a hős szabadságharcos An­dreas Hoffernek, aki még a világhódító Napoleon seregeivel is dacolni mert. Ezekkel az első világháború dicsőségben oly gazdag katonáival, kik a mi katonáink­kal együtt dicsőséget dicsőségre halmozva küzdöttek Ausztria területi épségéért, én is gyakran találkozom. Itt járnak Inns­bruckban is hétköznapi ruhájukban, nagy körszakállal és pipával a szájukban, amely öreg és megkopott, hogy gondolom, a leg­nagyobb harcokban is már ezt a pipájukat szorongatták fogaik között. Látom azután nemzeti viseletűkben, sereg kitüntetéssel a mellükön Innsbruck utcáin felvonulni egy régi katonai ünnepük alkalmával, mert Ti­rol népe hagyománytisztelő és híven megőr­zi régi szokásait. Most egy pár év óta én is itt élek ebben a csodálatos hegyek által koszorúzta nagy­szerű városban és ezzel álmaim netovább­ja, hogy én is megláthassam Tirol, Inns­bruckot, melyről nekem Nagyapám olyan sok szépet és jót mesélt, valóra vált. Valóra vált ez az álom, de hogy ez ne­künk, magyaroknak mibe került, arról csak sírva tudnék beszélni. Azt azonban megál­lapítottam, hogy Nagyapám elbeszélése nem mindenben fedi a valóságot, mert Innsbruck szebb, mint ahogy azt Ő lefestette nekem és ezért viseli büszkén ezt a jelzőt: “Inns­bruck, az Alpok gyöngye.” Innsbruck, történelmi város Innsbruck az lnn folyó mindkét partján terül el és több híd íveli át. A környező hegyóriások mind megközelítik, sőt túl is haladják a 3000 métert. Koronájuk legin­kább felhőbe burkolódzik és a szemlélőben azt az érzést váltja ki, hogy itt keletkeznek a felhők. Innsbruck mostani nevét legrégibb híd­­járól kapta, mely a folyón keresztülvezet­ve a két városrészt összekötötte. Innsbruck ugyanis annyit jelent, mint az lnn folyónak a hídja. Maga a város azonban igen régi keletű. Története egészen a rómaiak koráig vezet­hető vissza, ahol az osztrákok szerint: “lm Antoninischen Itinerar begegnest du uns als Castra Veldidena” szerepel. Rohamos fejlődését nemcsak szépségé­nek, hanem szerencsés fekvésének is köszön­heti, mert itt vezetett a rómaiak úgyneve­zett hadiútja a Brenner hágón keresztül délről észak felé. Most pedig ezen az út­vonalon — de már vasúton — özönlik az olasz áru az északi államokba és onnan vissza Olaszországba. Ennek a szerencsés helyzetének köszönheti jelenlegi óriási ide­genforgalmát, mert Dél-Észak-i útvonalba bekapcsolódott a Nyugat-Kelet útvonal is, miáltal Európa szívének is tekinthető. A tiroli Landnak Innsbruck nem volt kez­dettől fogva a székvárosa, hanem előbb Meran (Südtirol, jelenleg olasz területen fekszik), majd Solbad-Hall és csak ezu­tán következett Innsbruck. A város folyton szépül, fejlődik, moder­nizálódik, azonban régi nevezetes emlékeit híven megőrzi. Legszebb műemlékei közé tartozik az úgynevezett Triumphporte. Ez a diadalkapú nem háborús emlékmű, hanem II. Lipót császár a spanyol királyi herceg­nővel, Maria Ludovicaval kötött házassága emlékére emeltette. Továbbá a Hofburg, a Habsburg ház uralkodóinak nyári reziden­ciája, hol Mária Terézia is szívesen tartóz­kodott. A Hofburghoz szorosan csatlakozik a Hofkirche, ahol fel van állítva I. Miksa császár síremléke is, bár a császár nincsen itt eltemetve, mégis 28 rokonának élet­nagyságú, rézből öntött szobra áll őrt a síremlékénél. Nevezetes emlékmű még Andreas Hoffernak Berg lseiben, a csata színhelyén felállított bronzszobra és végül a “Goldenes Dachl”, egy több százéves épület, melynek tetőzete részben tényleg aranyból van. Kedvenc városa volt Innsbruck I. Miksa császárnak is, ki írásban úgy rendelkezett, hogy kedves városában, Innsbruckban te­messék el. Előre elkészíttette gyönyörű sír­emlékét is a Hofkirchenben. Hogy még­sem ide temették el, ennek története össze­függ az innsbrucki híddal és a tiroliak tökéletes rendszeretetével, törvénytisztele­tével. A hídon törvény szerint ugyanis min­den átkelőnek vámot kellett fizetnie. így a király sem lehetett kivétel. Miksa azonban kétszer fizetés nélkül ment át a hidon kí­séretével. Az innsbrucki vámszedők azon­ban nem voltak feledékenyek és így, midőn a császár harmadszor is vám nélkül akart a hídon átkelni, a vámszedők ebbeni szán­dékában megakadályozták. A császár ezt sértésnek vette és ezért annyira meghara­gudott az innsbruckiakra, hogy nem itt, hanem Bécsben temetkezett el. (Folytatás a következő számban.) ASSOCIATION OF HUNGARIAN STUDENTS IN THE UNITED STATES 22 East 38th Street New York, 16, New York Mr. Stephen A. KUto Tjaz&el lane, Westport* Con* Return and Forwarding Postage Guaranteed

Next

/
Thumbnails
Contents