The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 5. szám
PETŐFI KÖR VITA A MAGYAR KÉRDÉSRŐL Április 2é--én a Midston House Nagytermében fél 7 órai kezdettel indult meg a Petőfi Kör heti vitaestje. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság soraiban megtalálhattuk az emigráció politikai és társadalmi életének képviselőit. A jelenlévők nagy tapssal üdvözölték a 82 esztendős Bartha Albert volt honvédelmi minisztert, aki hosszú idő_ után először jelent meg nyilvánosan. A vitát Jónás Pál, a Petőfi Kör elnöke nyitotta meg. Utána dr. Varga László tartott rövid belpolitikai ismertetést, majd Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt volt főtitkára, az ismert iró kezdte el előadását a magyar és a nemzetközi helyzetről. A magyar kérdés felvázolásánál visszament a jaltai konferenciáig,ahol a háború utolsó napjaiban döntöttek Kelet-Európa sorsáról.A jaltai egyezmény meghúzta a demarkációs vonalat a Szövetséges és az orosz csapatok között, amelyek akkor már olyan közel voltak egymáshoz, hogy szükséges volt eldönteni: meddig nyomuljanak előre és Németországot miként szálljak, meg. A tárgyalásokon az érdekszféra politika bizonyos elemei jelentkeztek, de Roosevelt elnök kezdettől ellenezte Kelet-Európa befolyási övezetre való felosztását,mert minden országnak teljes szabadságot és függetlenséget akart biztosítani.Az angolok érveltek a leghatározottabban az érdekszférák mellett.Churchill 19^ Októberi moszkvai látogatása során konkrét javaslatot tett Sztálinnak a befolyási övezetek megállapítására. Erről a fontos és erdekes tanácskozásról több feljegyzés készült. Az egyik szerint az angol miniszterelnök javasolta volna, hogy Magyarország, Románia és Bulgária 75-25, ill. 80-20 százalékos arányban _a Szovjet befolyása alá kerül,Görögországban 90 százalék az angoloké és Jugoszlávián egyenlő arányban, 50-50 százalékban osztoznak.Maga Churchill a Triumph and Tragedy c.. munkájában eltérően számol be némileg az egyességről, és Magyarországot is 50 - 50 százalékban kivánta kettejüktől "befolyásolni". JALTA Jaltában Kelet-Európa hivatalosan nem volt napirenden. A három nagy azért ült össze, hogy az európai háború végével adódó kérdéseket beszéljék meg.így elsősorban Németország ellenőrzését, a Szovjetunió csatlakozását a Japán elleni háborúhoz, egy egységes, koaliciós lengyel kormány felállítását és szabad választásokat Lengyelországban, valamint az .egyesült Nemzetek Szervezetének procedurális problémáit.Ha Roosevelt nem jön elő azzal a javaslattal,hogy az elidegeníthetetlen szabadságjogokat, amelyek az Atlanti Alkotmányban és az Egyesült Nemzetek Konstituciójának tervezetében is bennfoglaltatnak, deklarálják közösen a felszabadított népek biztonsága érdekében, még anynyi sem történik Kelet-Európáért, mint amit végezetül mégis csak kinyilatkoztattak. Rosszul, vagy hiányosan tájékozott körök véleménye szerint Jaltában eladták Európát az oroszoknak. Ez a vélekedés nem állja meg a helyét, mert akkor már a vörös hadsereg mélyen benn volt a kontinensen, Lengyelország teljesen a birtokában volt, Budapesten befejeződőben volt a harc,fél Dunántúlt elfoglalták, s alig 3 nap volt hátra a háborúból.Ha valamiben a Nyugatiak engedtek - mondotta Kovács Imre - úgy az a helyzet reális kiértékelésével történt és éppen azért sokkal nagyobb jelentőségű Roosevelt kicsikart deklarációja a felszabadult Európáról,mint gondoljuk, mert ha egy ilyen okmány nincs, akkor Kelet-Európa elesik attól a lehetőségtől, hogy az önrendelkezés jogával éljen és "saját választású demokratikus intézményeket létesithessen". A Szovjetunió 19^0 nyarán szinte egyik napról a másikra emelte be a balti államokat tanácsköztársasági rendszerébe, amit annyira véglegesnek tekintett, hogy amikor ezeket az államokat visszafoglalta késő nyarán, simán visszaillesztette azokat a " státuszukba". Bulgáriával is gyorsan végzett: 19^4 szeptember 5-én megtámadta, 8-án fegyverszünetet kötnek, és 9-én már megalakul a front kormány, amely Jalta előtt szovjetizálta az országot. Az 19^-6- os választások "fényesen igazolták" a rendszert. Romániában közvetlenül Jalta után, 19^5 március 6-án Visinszkij közölte a királlyal, hogy váltsa le Radescu tábornokot és nevezze ki a társutas Grózát miniszterelnöknek. Nyomatékül felhozta Észak-Erdélyt, ahol akkor még orosz katonai igazgatás volt. Mihály király belement az egyezségbe és Potsdam után megpróbálta Grózát eltávolítani azzal, hogy nem demokratikus, de akkor már nem volt akkora hatalma, hogy ezt véghez tudta volna vinni és az 19é-6-os választásokon Romániában is "győzött" a kapcsolt lista. A lengyelek sem tudtak eleget tenni Jaltának mert az oroszok nem engedték ki markukból a stratégiailag fontos és átszabott Lengyelországot.Az 19é-6- os kétkamarás rendszer kapcsán tartott népszavazáson a lengyel nép ugyan 83 százalékkal elutasította a kommunizmust, de az 19^-7 januári választásokon már a "front" jött be, A csehek 19^-6 májusában szabadon választottak és a baloldali pártok abszolút többséget kaptak, ami elősegítette az 19^8 februári-'puccsot.Magyarország tett egyedül eleget Jaltának: 19^5 nővén - ber é—én a kommunista párt csalással is csak 17 szá - zalékot kapott,döntő többségben a szavazók ellenezték a kommunista rendszert. A MEGOLDÁS Az előadó ezután kifejtette, hogy Kelet-Európa politikai fejlődése nem volt egységes.Az egyes országok különböző módon kerültek Moszkva uralma alá,s végig különböző módokon juttatták kifejezésre ellenzék süket,nem egyszer ellenállásukat. A lengyelek,keletnémetek és magyarok nyiltan szembeszálltak a szovjet megszállással és kommunista uralommal. Az 56r°s magyar forradalom a történelem egyik legnagyszerűbb cselekedete.A különbözőség jó támpont a reális megoldás tekintetében és egységes megoldás aligha képzelhető el. Magyarország ügyét tehát le kellene szakitani a " keleteurópai kérdésről " és ennek az országnak a kérdését a múlt és a jelen tanulságai alapján külön kellene megoldani. A háború hozzátartozik az emberiség történetéhez, de azt senki se higyje, hogy a nyugatiak háborúra gondolnak, amikor Kelet-Európa felszabadításáról beszélnek. Érettünk nem indítanak háborút és egyetlen megoldásnak kínálkozik, hogy nemzetközi tárgyalásokon a korábbi tárgyalások betartásának kényszerítésével vagy egy okos kompromisszumos megoldás keretében sürgessék a megoldást, A mai helyzetben csakis békés megoldásbán reménykedhetünk — fejezte be színvonalas,tartalmas előadását Kovács Imre. HEVES VITA A Petőfi Kör hivatalos hozzászólónak dr.Sulyok Dezsőt, a Magyar Szabadság Párt volt elnökét kérte fel, aki az egyik legjobb magyar parlamenti debatter. Sulyok Dezső kijelentette, hogy nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a nyugati államférfiak leüljenek tárgyalni az oroszokkal, mivel eddig a megállapodások óriási többségét nem tartották be. Lenin tételével igazolta, hogy a kommunisták változatlanul a világ bolsevizalására törnek és céljuk elérésében minden eszközt felhasználnak, igy a kapitalista országok és az egyes társadalmi osztályok közötti ellentéteket, a volt gyarmati államok lázadását és veszélyes jelenségeket, mint a fiatalkori bűnözést. Szerinte a Magyarországra vonatkozó megoldás se nem monopolkapitaliz — mus, se nem kommunizmus, hanem egy harmadik erő,amely a magyar forradalomban is megnyilvánult. 7
