The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 5. szám
Ml TÖRTÉNIK A NAGYVILÁGBAN? VIHARFELHŐK A "CSÚCS" KÖBÜL Április közepe táján a moszkvai amerikai nagykövetet, Llevellyn Thompsont telefonon Gromiko külügyminiszterhez kérték, A nagykövet sötét ruhát öltött, beszállt fekete Cadillac kocsijába, amit a moszkvaiak minden alkalommal oly áhitattal megcsodálnak, és a széles Szadovo körúton át a szovjet külügyminisztérium felhőkarcolója elé hajtatott. Alig érkezett meg, már be is vezették a külügyminiszter hatodik emeleti irodájába. Hosszú hónapok manőverezései és szónoklatai után ez a látogatás jelentette az első lépést a nagy találkozó, a miniszterelnökök"csucskonferenciája" felé. A jelek szerint azonban messze van még az a nap, amikor Eisenhower elnök ismét kezet szőrit az uj szovjet diktátorral. Alighogy lezajlott a talán történelmi jelentőségű beszélgetés, a szovjet külügyminiszter máris újabb meglepetésről gondoskodott. Már másnap, egy sebtében összetoborozott sajtókonferencián, az Egyesült Államok kormányának támadt, mert az - szerinte - atom- és hidrogénbombákkal megrakott repülőgépeivel, melyek a Szovjet határ közelében cirkálnak, a békét veszélyezteti. Az éles szovjet bírálat ismét bebizonyította, hogy mint a múltban annyiszor, ma is egyszerre több fronton folyik a szovjet propagandahadjárat és a békés együttélés lehetőségének hangoztatása mellett soha nem marad el a birálat, fenyegetés, a retorziók kilátásba helyezése sem. Az elmúlt hetek során ismét bebizonyosodott az is, hogy a szovjet propaganda-óffenzivákkal szemben a szabad államok vezetői majdnem tehetetlenek. Dulles külügyminiszter maga mondotta! "Propaganda szempontból... gyakran hátrányban vagyunk, mert helyzetünk és körülményeink erősen különböznek a Szovjetunió helyzetétől." Hogy is kezdődött az uj szovjet propaganda-offenziva? Tavaly ősszel felrepült az égbe az első Szputnyik.Vele dicsfénybe került a Szovjetunió tudományos és katonai felkészültsége és általánosan terjedt a rettegés a mesterséges égitestektől, az óceánokat átszelő rakétáktól és mindenfele más halait hozo gépektől. Amikor már lassan hisztériává fajult az aggodalom, a Szputnyikot kirepitő Szovjetunió maga állt elő az orvossággal,a miniszterelnökök csúcskonferenciájának tervével.A rettegést most reménykedő hangulat váltotta fel, mire a Szovjetunió, azért, hogy lássa a világ, kinek köszönheti a kedvező fordulatot, három héttel ezelőtt bejelentette atombomba kísérleteinek felfüggesztését. Igaz, hogy az egyoldalú határozat a Szovjet ezidei kísérleteinek befejezése után,az Egyesült Államok kísérleteinek megrendezése előtt^ született, de e jelentéktelen részlettel a világ népei nem sókat törődtek és a Szovjetunió lépését általános megelégedéssel fogadták. Az amerikai bombázó repülőgépek őrjárataival kapcsolatos szovjet birálat azután pontot tett a szépen felépített érvelésre, amelynek lényege, hogy a Szovjetunió mindig a békét és az Egyesült Államok mindig a háborút keresik. Tény az, hogy az Egyesült Államok kormánya felkészült az esetleges szovjet támadás azonnali és hatásos elhárítására, és minthogy a támadás megindítása és az első bombák becsapódása között legfeljebb harminc perc telik majd el, az Egyesült Államok felkészült arra is, hogy 15 percen belül védekezni tudjon, sőt ellentámadásba mehessen át. A védekezés eszközei a radár-hálózat és a légvédelmi rakéták, a megtorlásé az a 3000 bombázó repülőgép, amely ma a világon mindenfelé szétszórva közel száz támaszponton állomásozik. De mivel a földön lévő bombázógép esetleg csak elkésve indithat ellentámadást, bizonyos számú B^V-es és B52-es amerikai óriás repülőgép - hidrogénbombákkal felszerelve - állandóan a levegőben tartózkodik. Mind a két fél tudja, hogy a mai háború lényege az azonnali akció, de mig az egyik, az Egyesült államok, demokratikus berendezkedésére való tekintettel nem tarthatja titokban felkészültségét, a másik titokban készülődik és a nagyközönség előtt az ártatlan és veszélyeztetett fél szerepét játsza. Korunk furcsaságai közé tartozik,hogy a Szputnyikok kilövése és a szovjet óriásrakéta kisérletek ellenére a népek nagy része láthatólag csak az amerikai rakétatámadás megindulásától retteg, és csak az amerikai bombázógépek repülése ellen tiltakozik. Nemcsak a valóban halálos veszélyben élő európai népek, hanem ma már nem egy amerikai is dühödten tiltakozik a bombázógépek jelenléte ellen. A nemrégiben Dél-Carolina fölött véletlenül leejtett és fel nem robbant atombomba nem járult hozzá a biztonsági érzés növeléséhez A hajmeresztő helyzetre való tekintettel lehet, hogy tényleg a csúcskonferencia az egyetlen megoldás. A kérdés csak az, akar—e a Szovjetunió egy ilyen találkozót és ha igen,kiván-e ott konstruktiv eredményt elérni. A jelek mind ennek az ellenkezőjére mutatnak. Igaz, hogy Gromiko magához kérette Thompson nagykövetet, de a három nyugati nagykövetet együttesen már nem. volt hajlandó fogadni és sorozatosan amerikaellenes támadásaival erősen elmérgesitette a helyzetet. "Hogy gondolják ezek, hogy ilyen körülmények kösött érdemben tárgyalhatunk?" - kérdezte a napokban Selwyn Lloyd angol külügyminiszter és hangoztatta, hogy addig nem érdemes államfői találkozót tartani,a— mig legalább valamilyen félmegállapodás nem jön létre az alapvető kérdésekben,a lefegyverkezés, az atom- és hidrogénbomba kisérletek és Németország egyesítésének terén. Ha ezekben a kérdésekben nem jutnak előzetes eredményre, üres színjátékká válik a csúcskonferencia, ami egyébként valószinüleg a szovjet vezetők leghőbb kívánsága. A nagy ügy mellett eltörpül a világ sok egyéb problémája, ami pedig mind befolyásolhatja az esetleges konferencia kimenetelét, megváltoztathatja az e— rőviszonyokat. A mérleg a nyugati hatalmak szempontjából nem kedvező. Franciaországnak megint nincs kormánya. Az algériai háború nem a kibontakozás, hanem a katasztrófa és Franciaországban talán az amerikaellenes szélsőjobboldal hatalomátvétele felé halad. Indonéziában szovjet fegyverekkel irtják a felkelőket. Az Egyesült Államokban nem enyhül a még mindig lanyhulás számba menő gazdasági válság. Hogy azonban a pesszimistáknak se legyen mindig igazuk, az uj egyesült arab köztársaság Nasszer vezetése alatt láthatólag semlegességre és nem kizárólagos szovjet barátságra törekszik} az afrikai szabad államok konferenciáján a Nyugat-barát kormányok vitték el a pálmát} Nyugat-Európa gazdasági jólétét a jelek szerint még csak nem is érinti az amerikai válság, és Jugoszlávia meg a Szovjetunió között ismét sűrűsödnek a viharfelhők. Utoljára hagytuk, mert jóslás, de nem alap nélkül való, hogy az uj diktátor, Hruscsov helyzete 6em biztonságosabb, mint valaha Berijáé, Malenkové, Molotové, Zsukové, Bulganyiné vagy számtalan más elődjéé volt. DEÁK ISTVÁN xxxxiocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxMoczxxMoaaxxxJcxxxxzHoooaaoaaoc H , FELHÍVÁS 8 S Az OKTOBER 23 úgy született,mint a forradalom. A 3 R semmiből. Néhány diák, munkás, forradalmár és szabad- 3 0 ságharcos nehéz, éjszakákba nyúló munkájából. Hitből. 3 Q Erős a hitünk, hogy a magyar forradalmi emigráció 3 ö Így is meg fogja teremteni a maga valóban forradalmi 3 0 lapját itt az amerikai kontinensen. 5 Q Most csak 2 dollárt kérünk. Küldje be készpénzben 3 R borítékban, csekkben vagy money order-en. Kétszer ad, 3 Q ki gyorsan adl R 4
