The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 4. szám
a magyar diák 13 (Folytatás a 12. oldalról.) Új tervek Most legfontosabb munkánknak a helyi diákszövetségek kiépítését tartjuk. Innsbruck különösen alkalmas Nyugat-Európa egyik legnagyobb magyar központjának kiépítésére. Jelenleg 140 egyetemista tanul Innsbruckban, az utánpótlást a tíz éve működő innsbrucki magyar gimnázium 110 és a Kammer-am-Attensee-i magyar gimnázium 120 tanulója szolgáltatja. A városban működik az osztrák-magyar Schulverein, könyvtárral és gyűlésteremmel, a Mindszenty-kollégiumban 150 középiskolásunk kap magasszínvonalú nevelést, most van szervezés alatt a kb. 50 középiskolás lánynak otthont nyújtó kollégium. Az alapok tehát megvolnának egy európai vonatkozásban is jelentős magyar diákközpont továbbfejlesztésére. Rövid és hosszútávú terveink ezekhez a lehetőségekhez igazodnak. Elsősorban a még jórészt csak maguknak élő egyetemistáinkban kell a szolidaritás gondolatát felébreszteni. Sokan nem értik még, hogy egymásrautaltságunkban csak a legszorosabb összetartással tudjuk fennmaradásunkat biztosítani, különben napról-napra haladunk a beolvadás, vagy ami még ennél is rosszabb, az egyenkénti elszigetelődés felé. Tömböt kell alkotnunk, mely azonban nem határokat épít, hanem határokat bont le a iv.agyarság és Európa között. Hiába élünk már több mint ezer esztendeje Európa érdekében, ha erről az európaiaknak csak nagyon kevés tudomásuk van. Diákságunk feladata a magyarság érdekében nemzetközi propagandamunkát végezni, melynek legfőbb célja Európához tartozásunk, történelmünk, politikai, gazdasági és kultúrális szerepünk megismertetése az európaiakkal, valamint mindazon ismereteknek az összegyűjtése, melyeknek a magyarság hasznát veheti. Az összekuszált emigrációs kispolitikák (jórészt csak kis csoportok kölcsönös intrikahadjáratai) csak szétzüllesztik a nyugati magyarságot és ezzel elvesztenénk minden hitelünket az európaiak előtt. Sajnos, ennek a jelei már ma is erősen mutatkoznak. Beszélgetésekben svájciak, osztrákok, németek, franciák általában csodálják a magyarság 1956 októberében tanúsított politikai egységét, de ma már nem értik, hogy volt ez lehetséges, mikor itt Nyugaton éppen azt tapasztalják, hogy tíz magyarnál több nem igen tartozik ugyanahhoz az érdekcsoporthoz. Túlzás volt persze a nyugatiak részéről minden egyes menekültben hőst és félistent látni, részben ennek tulajdonítható a csalódásuk is. De nem szabadna megengednünk, hogy lassan, céltalanul kóborló félázsiai népség képét alkossák meg rólunk, mert arról, hogy mi miért vagyunk Nyugaton, csak a múlt évi riportokból értesültek, de mi még nagyon keveset beszéltünk erről, inkább elvártuk, hogy minden nyugati ember kötelességének tartsa az irántunk való érdeklődést. Például magyar nyelvű sajtónk szépen működik, de a befogadó államok lakossága felé vajmi kevés a tájékoztatásunk. Mindezt csakis fiatal lendülettel, diákkedvvel lehet megvalósítani, hiszen a diákság az a társadalmi réteg melynek nem kell küzdenie a mindennapi kenyérért, tanulmányai és megélhetése biztosítva van, ráér tehát gondolkozni mindazon, amihez pihent agy és vállalkozó szellem kell. Ezért akarjuk itteni diákságunkat összefogni és előkészíteni a magyarság érdekében végzendő széleskörű tájékoztatási munkára. Innsbruck nemzetközi diáktalálkozóhely is. Amerikai, angol, német, francia, görög, egyiptomi, olasz, perzsa és hindu diákok hallgatnak legalább egy szemesztert az egyetemen. Nem kell mást csinálni, csak kapcsolatot kell velük létesíteni, meghallgatni őket, azután beszélni magunkról, magyarokról. Diákszövetségünk vezetősége tudja, milyen nagy munkát kell még elvégeznie, és bár még csak terveink vannak, ezeket a terveket lépésről-lépésre akarjuk megvalósítani. A Diákszövetség programterve Ha a fentiek alapján össze akarnám foglalni a tervünket, az így nézne ki: 1. A diákszövetség munkacsoportokká alakítása. 2. Munkacsoportok feladatai: a. Tanulmányi csoport. Állandó kapcsolat az egyetemmel, professzorokkal, asszisztensekkel. Felügyelet a diákok tanulmányi előmenetelében, nehézségek esetén baráti segítség, vizsgákra felkészülés idején a gyengébbek instruálása. Tankönyvek, jegyzetek olcsóbb beszerzése, kölcsönzése, elosztása. Egyéni tanulmányi munkához lehetőségek biztosítása (labor, szakkönyvek stb.). b. Nemzetközi kapcsolatok csoportja. Levelezés útján kiépíteni a kapcsolatokat minden külföldi magyar diákszervezettel és nem magyar diákképviselettel. Az egyénenkénti levelezésekhez címek és ajánlatok gyűjtése. Szünidei cserelátogatások és munkavállalások megszervezése. c. Tájékoztatási csoport. Minden magyarvonatkozású hír állandó gyűjtése Magyarországról és az emigrációban élő magyarságról. Ezzel párhuzamosan a magyarság történelmét, európai politikai, gazdasági és kultúrális helyzetét és szerepét ismertető cikkek gyűjtése és írása. Mindezek terjesztése a rendelkezésre álló módon, nyilvános előadások, idegennyelvű írások, társasági és négyszemközti beszélgetések, sajtó és esetleg rádió útján is. Ez volna a tulajdonképpeni derékhad, melynek célja az egyetlen lehetséges emigrációs politika, az emigrációs kultúrpolitika folytatása és a szolidaritás hirdetése. d. Művészeti csoport. Célja ugyanaz mint a tájékoztatási csoporté, de míg az a betű segítségével halad céljai felé, ez az élőszó, a vers (pl. műfordítások mint a “Füveskert” német kiadása “Frührot” címen) a zene (Bartók, Kodály, Erkel stb.) a népművészet, táncbemutató stb. segítségével ismertetné környezetünkkel a magyar életet. e. Pénzügyi és gazdasági csoport. Feladata a fenti munkák elvégzéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása. Pénz és papír, stencil, lehúzógép, írógép, mindez még nem áll rendelkezésünkre. (Ezt a levelet három különböző írógépen írtam, még a papírt is úgy kaptam). A csoport feladata adományok, segélyek felkutatása, legyen az pénz, gépírási lehetőség, stencilpapír vagy bármi, amivel közelebb tudunk jutni vendéglátóinkhoz. Addig is, amíg ilyen segítséghez jutunk, a munkalehetőségek leggazdaságosabb kihasználását kell szem előtt tartanunk. Ezek a terveink. Sok olyan akadályba ütközünk, melyek speciálisan helyiek. De igen fontosnak tartjuk, hogy mivel mi ausztriaiak vagyunk legközelebb Magyarországhoz, a legerősebb tájékoztatási munkát végezzük. A Kádár-rezsim hazacsalogató ügynökei itt sétálgatnak és végzik a megbízatásaikat. Milyen szép volna, ha ezzel szemben lenne egy havi folyóiratként több nyelven megjelenő nemzetközi magyar tájékoztató, mely rólunk, otthoni és nyugati magyarokról szólna németek, franciák, olaszok, angolok, amerikaiak és canadaiak számára készült cikkeiben. Nem akarunk egyelőre sokat markolni. Megelégszünk, ha közvetlen környezetünkben érjük el céljainkat. De ha majd eredményeink láttán a többi országok magyar diákjai is belekapcsolódnak munkánkba, annak igen örülnénk. Nincs kizárva, hogy egyes országokban ezen a téren vannak már eredmények. Ezekről szívesen hallanánk, hogy a tapasztalatokat felhasználhassuk. Mi most a munka elején vagyunk, de remélem, hogy már egy hónap múlva nemcsak tervekről írhatok, hanem némi eredményről is. Olvasóink figyelmébe: Ez úton értesítünk minden érdeklődőt, hogy irodalmi és értekezéspályázatunk határidejét meghosszabbítottuk. Az új beküldési határidő: április húszadika. # * * A Paderewski-alapitvány lehetővé teszi, hogy magyar diákok doktorátus és mester-diploma szerzésére tanulmányútra Ázsiába utazzanak. Kérjük az érdeklődőket, hogy lépjenek érintkezésbe a Diákszövetséggel. # # *
