The Hungarian Student, 1958 (2. évfolyam, 1-7. szám)
1958 / 1. szám
15 a magyar diák OVEMBER 16-án jelenti a magyar rádió, hogy a Szakszervezeti Tanács javaslatára a kormány rendeletet adott ki, az “üzemi tanácsok” felállítására. A rendelet szerint legkésőbb 1958. március 1-ig üzemi tanácsot kell alakítani minden állami ipari termelő vállalatnál, bányában, mezőgazdasági vállalatnál, ideértve az egyes állami intézmények vállalatait is. Az üzemi tanács 12-15 tagból áll. Elnöke az üzemi bizottság elnöke, tagságának egyharmadát az üzemi dolgozók a termelési tanácskozásokon választják meg, kétharmadát pedig az üzemi műhelybizottságok által behívott szakszervezeti funkcionáriusok, üzemi bizottsági tagok, bizalmiak alkotják. A rendelet ugyanakkor kimondja a munkástanácsok megszűnését. * A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megkezdődött a középiskolai diákotthon vezetők kétnapos országos értekezlete, — jelenti a magyar rádió november 16-án. A felszólalók a diák-önkormányzati rendszer előnyeivel, a diák-otthonok legégetőbb problémáival foglalkoztak és a megoldásra váró feladatokat tárgyalták meg. Felszólalt az értekezleten Jóború Magda művelődésügyi miniszterhelyettes, s beszédében megállapította, hogy a középiskolák ifjúságának 25 %-a, mintegy 30.000 diák lakik diákotthonokban, s hogy a bennlakó diákok 70 %-a munkás és parasztszármazású. * A Fővárosi Tanács októberi kimutatása szerint Budapesten 16.525-en kérték államosított házingatlanuk mentesítését. A mentesítést 1.347 kérelmező kapta meg, 506 esetben elutasító döntést hoztak. Függőben van még 14.672 kérelem elintézése. A Népakarat cikkében az ügyintézést lassúnak tartja, s azt írja, hogy a jelenlegi ütemben a beadott kérelmek elbírálása még két évet igényel. * A Népszabadság cikke a színházak műsorpolitikájával foglalkozva megállapítja, “hiába lapozzuk a színházi műsorokat, nem ötlik szemünkbe az apróbetűs szerény megjegyzés — ifjúsági előadás. Márpedig a diákzseb sehogy sem bírja a másfajta színházlátogatás költségeit.” * Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész a Népakaratban “A szocialista törvényesség útján” című cikkében az ügyészi munka feladatait és annak akadályait ismerteti. Szerinte az ügyészek legfőbb feladata: “teljes erővel védeni államunkat minden ellenséges támadással szemben; az összeesküvők, a háborús uszítok, a bomlasztok, a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen.” A legfőbb ügyész cikkében arról panaszkodik, hogy az ügyészek feladataik teljesítése közben a helyi szervek és a közönség részéről igen sok meg nem értést, ellenállást tapasztalnak. * A Népakarat riportban foglalkozik az alaptalan rágalmazások kérdésével. A budapesti Főkapitányság panaszirodájára és a kerületi kapitányságokhoz a feljelentő levelek naponta tucatszámra érkeznek. A rendőrség a társadalom segítségét kéri az intrika hullám ellen, mert “a feljelentések legnagyobb része teljesen alaptalan, hamis rágalmazás. Valaki egy társának állására pályázik, keresi a módot, hogyan árthatna neki” — így születik a “hamis tényekkel megspékelt” feljelentés. * A Népszabadság munkatársa, Pécsi Ferenc “őszinte nyílt szó” című cikkében azt fejtegeti, hogy ma már az újságok őszinték és az igazat írják. A cikkíró szerint ez helyes, nem kell letagadni, hogy egyes kapitalista államokban magasabb az életszínvonal, mint Magyarországon. “De ha történetesen ma még alacsonyabb nálunk a reálbér, mint az USA-ban, Svédországban, vagy Svájcban, ez nem cáfolja azt, hogy a mi társadalmi és gazdasági rendszerünk igenis fejlettebb, magasabbrendű... sokkal többet ad a dolgozóknak...” Az őszinteség kimondásában, annak sürgetésében azonban írja cikkében Pécsi — az a vád is megbúvik, hogy a múltban a kommunisták “nem mindig” mondták meg az igazat. Elsőrendű követelmény Pécsi szerint, hogy az úgynevezett “kényes kérdésekkel” is bátran szembe kell nézni. Nem helyes az, ami például a Műszaki Egyetemen történt, ahol a diákok előadás előtt sok “rázós” kérdést adtak fel az előadónak, ...“s mi történt a Műszaki Egyetemen? Az előadó nem válaszolt, a kérdéseket provokációnak mondotta, s levonult a katedráról.” A Fővárosi Tanács most elkészült tervjavaslatát ismerteti a Népakarat. A javaslat szerint 1958-ban állami finanszírozással 3082 lakás építését fejezik be. 3036 lakás építése áthúzódik a következő évre. A legtöbb lakás a XIII. kerületben épül. Több fürdő helyreállítását tervezik. A terv előirányozza a Kilián laktanya újjáépítését is. * A Népszabadságban Dezséry László pedagógus a “Családi és iskolai nevelés egységéért” címmel azt fejtegeti, hogy a gyermeknevelés egyik legfőbb gátló tényezője az, hogy nincs meg az összhang az iskolai nevelés céljai és a szülői nevelés elvei között. “...Nemcsak a marxizmus és a vallásosság, de a marxizmus és az ellenforradalom megütközéséről kell beszélnünk”- írja cikkében Dezséry. A mai gyermekek lelki, világnézeti konfliktusának oka a cikk írója szerint az, “hogy az ellenforradalom és a vallás ugyanaz.” A nevelőmunka eredményessége érdekében ajánlja, hogy az “iskola oktatómunkája álljon a természettudomány szilárd alapjain.” A Népakarat szerkesztőségi cikke “Mérlegek és távlatok” címen az elmúlt egy év eseményeivel foglalkozik. “Lehettek november 4-e után viták afelett, hogy helyesen történt-e, ami történt — de ma alig van józanul... értelmesen gondolkodó ember az országban, aki kétségbevonná a forradalmi munkás-paraszt kormány történelmi érdemeit.” A cikk szerint Kádár politikája nem ígért és nem ígér szépeket, Kádár politikája reálpolitika, amely “ha kell vállalja a népszerűtlenség kockázatát is.” A Parlament kongresszusi termében november 16-án országos nőkonferencia kezdődött, jelenti november 17-én a magyar rádió. A lapok részletes tudósítást közölnek Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke beszámolójából. Ortutayné elmondotta, hogy “Magyarországon megvalósult az egyenlő munkáért- egyenlő bért” elve. A munkásnők átlagkeresete azonban még mindig a férfiak keresetének csak 70 %-át teszi ki. * A Magyar Szocialista Munkáspárt központi és budapesti vezetősége megünnepelte a magyar komunista párt alapításának 39-ik évfordulóját, — jelenti a magyar rádió november 21-én. A párt vezetői mellett, az elnökségben foglaltak helyet a párt alapító tagjai is. Az ünnepi beszédben Kis Károly köszönetét mondott a Szovjetuniónak, mert, az októberi orosz forradalom tette lehetővé, hogy a magyar kommunista párt megalakulhasson. A párt történetében többször megismétlődő fő hibákat elemezve Kis rámutatott arra, hogy nemzetközi vonatkozásban is, de főként Magyarországon a pártban jelentkező revizionizmus a legveszedelmesebb. Hazai hír mozaik — November havi jelentések
