The Hungarian Student, 1957 (1. évfolyam, 2-8. szám)
1957 / 3. szám
6 Hungarian Student Newsletter (folytatás a 5. oldalról) mértéktartásában és jogosságban példátlan a világtörténelemben. Céljaiban egy uj szintézis vonzó lehetősége bontakozik ki, melyben helyreáll a társadalmi igazság és demokrácia és újra szabaddá és emberré válik az ember. Eszméknek, céloknak ez a tiszta izzása az eljövendő élet alkotó ígérete forrasztotta egybe népünk egészét egy soha és sehol nem látott egységbe. Népünk forradalma és szabadságharca kivívta a világ csodálatát. A népek rokonszenve izzó lángként csapott fel mellettünk, de a küzdelemben végzetesen és teljesen magunkra maradtunk. Ezért bukott el a tiszta és szent harc. Az elbukás nem változtatta meg a magyar forradalom világtörténelmi jelentőségét. A világ legragyagóbb szellemei, gondokodói kifejezték, hogy eljön az idő, amikor egy uj korszak kezdetét forradalmunk időpontjától számítják. A magyar forradalom végérvényesen lerántotta a leplet a szociálizmus álarcába burkolózó államkapitalista és reakciós bolsevista rendszerről. A népek gondolkodásában Keleten és Nyugaton ma még beláthatatlan folyamatot indított el, melynek világraszóló eredményei már most is mutatkoznak. De odahaza lerongyolódva, éhezve, deportálással, börtönökkel, kényszermunkatáborokkal agyonkinzott nép tovább folytatja a harcát. Ahogy lehet... A magyar emigráció feladata, hogy ezt a népet képviselje szabad földön és kövessen el mindent, hogy eszméi, céljai megvalósuljanak, az ország felszabaduljon. Ez év január 5-6-7-én Strassburgban a forradalomban résztvett egsesületek, parasztság, munkásság, értelmiség szervezetei és az újjáalakult pártok képviselői megalakitoták a Magyar Forradalmi Tanácsot. A Tanács célul tűzte ki az ország felszabadítását, a kommunista egy pártrendszer és a Szovjetunió gyarmati elnyomása alól. Azért dolgozik, hogy népünk minél előbb elérje függetlenségét, önrendelkezési jogát és semlegességét. A Tanács kidolgozta jövendő munkája alapelveit, célkitűzéseit, programját. Az Europa Tanács fogadta a magyar forradalom képviselőit. Közgyűlése határozatot hozott, hogy támogatja erkölcsileg, politikailag és anyagilag. Ugyanakkor méltányolta a magyar népnek azt a tettét, hogy két választáson hitet tett a demokrácia mellett, most pedig csak durva agresszió akadályozta meg forradalma győzelmének kiépítésében a szabad választások megtarsásában. Ezért elindították azt az akciót, melyben a Forradalmi Tanács ugyanazt a státust kapná meg az Europa Tanácsban, amely Ausztriáé volt a békeszerződés megkötése előtt. A strassburgi kongresszus határozatot hozott arról, hogy a régi demokratikus emigráció tagjaival együtt létrehozza azt a képviseletet, amely a forradalom eszmei és koalíciós bázisán megvalósítja a demokratikus emigráció nemzeti egységét, vállalva a forradalom céljainak megvalósításáért az önzetlen, áldozatos, tervszerű és átíogo politikai munkát. A Forradalmi Tanács ezért a régi demokratikus emigráció tagjaival együtt létrehozza a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét (National Representation of Free Hungary). Ennek tagjai a forradalom és szabadságharc képviselői, az 1945-ben és 1947-ben választott képviselők, külföldre menekült tudósok, írók, művészek, diplomaták, katonák, stb. azok, akik vállalják a forradalom célkitűzéseit és azok megvalósításáért folyó harcban való részvételt. Az igy létrejött Nemzeti Képviselet mintegy emigráns parlamentjét alkotja a külföldre szorult magyarságnak, mely évente egyszer Amerikában és Európában tartja a magyarok kongresszusát. Felméri az eredményeket, hiányokat, kitűzi a célokat és munkafeladatokat. A demokratikus alapon létrehozott Végrehajtó Bizottság feladata a sokágú munka végzése, kidolgozott munkaprogram alapján. Az európai és amerikai központokban a titkárság politikai, tájékoztatási, menekültügyi, kulturális, szervezési és gazdasági osztályaiba sorolt munkafeladatokat látja el. Ezenkívül képviseletek működnének a világ minden részén anyagi erőhöz mérten, ahol csak a magyarság jövendő sorsának és felszabadításának érdekében munkát kell végezni. A Nemzeti Képviselet társadalmi és tömegszervezete a Szabadságharcos Szövetség. A Szövetség tömegmozgalom, mely mindenkit igyekszik tagjai közé felvenni és munkájába bevonni, aki egyetért a magyar forradalom és szabadságharc eszméivel és célkitűzéseivel. A magyar egyetemi ifjúság, mely oroszlánrészt vállalt odahaza a küzdelemből, szükséges, hogy mind a Nemzeti Képviselet, mind a Szabadságharcos Szövetség munkájában résztvegyen. Ugyanakkor mint ahogy teszi is, építse fel a maga autonom szervezetét és a saját szociális és tanulmányi problémáin kívül mozgassa meg a magyarság érdekében azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek a világ diákságának szervezetei révén rendelkezésére állanak. A magyar egyetemi ifjúság kezdettől fogva nagyon bölcsen, okosan ezen az utón halad. A Magyar Forradalmi Tanács intéző bizottságában két helyet biztosított az egyetemi ifjúságnak. Véleményünk szerint az egyetemi hallgatóságnak élni kell ezzel a lehetőséggel, mert szükséges, hogy álláspontja a legmagasabb szervben is érvényesüljön. Hogy a magyar emigráció munkája egészséges legyen, azt két tényező határozza meg : értelem és erkölcs. Az értelem és erkölcs jegyében kell leszögezni néhány alapelvet: 1. A magyar nép felszabadításáért, a független, demokratikus semleges Magyarországért folyó harcnak igazi hőse maga az odahaza maradt nép, amely az újra visszahozott sztálinista politikai rémuralom embertelen körülményei között vállalja a harcot és minden lehetséges erövel küzd szabadságáéért. Az emigráció feladata ezt a népet szolgálni. 2. A forradalom elvi tisztaságában félreérthetetlenül leszögezte népünk akaratát. Demokráciát akar, tisztán és elegyitetlenül, mert ez az egyedüli igaz és rendező elv, mely a népi és emberi együttélést lehetővé teszi. Gazdasági demokráciát akar, mely a szociális haladás alapján a nemzeti jövedelem minél igazságosabb elosztására törekszik. Csak igy biztositható az egyén szabadsága és a közösség java. Az emigrációs képviselet célja, hogy ezt az elvi tisztaságot és határozottságot megőrizze. Ezek a határok élesek, a diktatúra minden nyílt és rej(folytatás a 9. oldalon)
