The Eighth Hungarian Tribe, 1985 (12. évfolyam, 1-11. szám)
1985-10-01 / 10. szám
Könnyű László: A magyar irodalom átütő sikere A Nemzetközi Színházi Intézet, a színházi szakemberek, rendezők (Gellért E., Hevesi S., Herényi F., Lengyel Gy., Major T., Németh A., Ruszt J és Vámos L.) tanulmányaival együtt kiadta Madách Imre klasszikus misztérium-drámájának, Az ember tragédiájának (The Tragedy of Man) új angol fordítását. A fordítás nagy munkáját a neves amerikai ■ magyar író, Grosz József végezte, aki hűen követte a békebeli magyar rendező, Hevesi Sándor hiteles művészi és tudományos színpadi feldolgozását. így is 4100 eredeti sort tartalmaz három és félórás előadásra. A tragédia eddig 29 fordításban jelent meg. Ebből 5 volt a többé-kevésbé sikeres angol átültetés. Loew Vilmos kezdte New Yorkban 1909-ben, Vajda Pál folytatta ugyanott 1933-ban. Grosz József évtizedeket töltött a fordítással 196&ban kéziratos kiadásban adta közre a Hevesiféle szöveget. Ezt később átdolgozta. A jelenlegi kiadás, az első javított angol kiadása a Hevesi-féle szövegnek, mely a tragédia első színpadi előadásának kilencvenedik évfordulójára jelent meg nemzetközi kiadásban. Aki az Amerikai Magyar Irodalomtörténetben elolvassa Grosz József életrajzát, az tudja, hogy fordítónk a szatmárnémeti piarista gimnáziumban érettségizett, önkéntes volt a magyar hadseregben. A bécsi egyetemen folytatta gazdasági-közgazdasági tanulmányait. Egyetemi diplomájával zsebében gazdálkodott Ausztriában, majd Amerikában. Körülbelül két évtizede vonult nyugalomba Jelenleg 93. évében visszavonultan él szép portlandi házában, kedves Irma nevű feleségével Gyengülten már, de még élvezi szivarjait és az egri bikavért. (Hogy az egri, bikavér a világ legjobb bora, arról azzal győzött meg, hogy néhány üveggel megajándékozott.) Grosz József kiváló költő. Gyermekkorában személyesen ismerte Adyt, szomszédságában lakott. Mikor egy amerikai könyvtárban kereste Ady műveit, a könyvtáros nem tudott a magyar váteszről. Ekkor határozta el hogy angolra fordítja Adyt. Ezért adta ki a Hungarian Anthology-át, közölt az Amerikai Magyar Szemlében is. (Ma is egy kötetre való Adyfordítása van gondozásomban.) A kiváló műfordító teljesen kiérdemelte sikerét. Bár a nyomdászok általában jó munkát végeztek, mégis maradtak benne szedési hibák. Ahogy megállapítható, nem mindig követték a revízió szövegét sem. Mégis, a fordítás szép, gördülékeny. Ritmusa jó, sőt rimelése is, amivel pedig az újabb iskola általában keveset törődik. Számos magyar színpadi szerző müvét fordították angolra. A legnépszerűbb kétségtelenül Molnár Ferenc, de a dicsőségből részt kér Herczeg Ferenc, Bíró Lajos, Lengyel Menyhért. Újabban Örkény István és Sütő András műveivel próbálkoztak a fordítók. Az ember tragédiája azonban messze felettük áll, úgy színvonalban, mint művészi stílusban, általános emberi vonatkozásban és nevelő hatásban. Hála Grosz József kitartó művészi munkájának és hitének! Minden reményünk megvan arra, hogy ezzel az egy művel végre egy magyar zseni és vele a magyar irodalom befut a nagy szent óceánba. ESZE TAMÁS SZÜLŐFALUJÁBAN Tarpa, a tiszaháti felkelés egyik főhadiszállása, a Rákóczi szabadságharc bölcsője elsősorban az „ezredeskapitány”, Esze Tamás révén vonult be köztudatunkba. A beregi Tiszaháton, a vulkanikus kőzetű „tarpai hegy” lábánál csendben meghúzódó község néprajzi és történelmi hagyományokban a beregi táj egyik legjellegzetesebb települése. Mivel távol esik a nagy forgalmú turistautaktól, kevesen ismerik történetét és látnivalóit. Tarpai származású volt a korabeli forrásokban hol Nyíri Mártonként, hol Tarpai Mártonként emlegetett kisnemes, aki az 1437. évi nyírségi parasztfelkelés élére állt. Évszázadok folyamán Erdély fejedelmi családjai, a Báthoryak, Bethlenek és Rákócziak birtokolták és ruházták fel különböző kiváltságokkal ezt a falut. Ügyes kezű mesteremberei hordódongákat, fazsindelyeket készítettek. Kereskedői tutajon és szekéren hordták a gyümölcsöt, a beregszászi bort és a máramarosi sót Felső-Magyarország megyéibe. Tarpa a XVI. század közepén a reformációhoz csatlakozott. Egy évszázad múlva hitéért hosszú küzdelmet folytatott földesurával, a rekatolizált „veszett veszedelem asszonnyal”, Báthori Zsófiával. A XVII. század végén az egykori mezőváros a Szepesi Kamara birtokába került, falu lett, lakói gyorsan elszegényedtek. A császári önkény ellen küzdő tarpaiak is csatlakoztak az 1697 tavaszán kirobbant hegyaljai felkeléshez, majd annak leverése után a bujdosókhoz. Köztük volt Esze Tamás is, akit a felkelés után bebörtönöztek. Szabadulása után hiába akart békében élni. Mikor a tiszaújlaki sótisztek 1701-ben elvették sószállítmányát, marháit pedig elhajtották, bosszút forralt a Habsburgok ellen. Bevetette magát a hegyekbe, a bujdosók közé, akik hamar vezérüknek választották. 1703 májusában ő üzent a Lengyelországban bujdosó II. Rákóczi Ferencnek: ha zászlót bont, a föld népe mellé áll. A nemességet nyert egykori tarpai jobbágy 1708-ban szerencsétlenül fejezte be életét: nem az ellenség ölte meg, hanem egyik katonája. Tarpa ma is hálával gondol nagy fiára. A falu közepén emelkedik életnagyságú szobra, mely előtt mindig friss a virág. A falu nemcsak az ő emlékét ápolja, hanem Bajcsy-Zsilinszky Endréét is, aki a második világháború előtt parlamenti képviselője volt. Egykori választói hazavitték a hamvait a tarpai temetőbe. A falu közepén emelkedik a középkori eredetű református templom, Szabolcs-Szatmár megye egyetlen, eredeti állapotában megmaradt gótikus bejárati ajtajával, felette a Báthoriak címerével. 1981-ben, felújítási munkák közben bukkantak rá 14. századból származó középkori freskóira. Népi ipari műemlékeink egyik becses darabja a tarpai szárazmalom. Sajnos, ma már alig találni a faluban régi, eredeti formájában megőrzött, faragott tornácú házat, udvarán faragott kútágassal. ÁCS ZOLTÁN October, 1985 Page 17
