The Eighth Hungarian Tribe, 1985 (12. évfolyam, 1-11. szám)

1985-09-01 / 9. szám

Receptek TOJASKREM LEVES. Hozzávalók: 1 sárgarépa, 1 pet­rezselyemgyökér, 1 kis fej karalábé, zellerlevél vagy 1 kis zeller, csont, 2 tojássárgája, 3 kanál olaj vagy zsír, 2 csa­pott kávéskanál liszt, 1 deci tejföl. — Zöldséges csont­levest főzünk. Egy tálkában kikeverjük a 2 tojás sárgá­ját 2 kanál hideg levessel, zsiradékkal, tejföllel, liszttel és az egészet felengedjük a leszúrt, hideg levessel, majd állandó keverés közben felforraljuk. Tálaláskor finomra vágott petrezselyemmel vagy metélő hagymával szórjuk meg. SÜLT BIRKACOMB. Hozzávalók: (4 személyre) 1 kiló birkacomb, 20—30 deka füstölt kolbász, só, 2 gerezd fok­hagyma, 10 szem bors, 1 evőkanál zsír. A birkahús el­veszti különleges szagát, ha a faggyút lefejtjük róla és 25 percig fokhagymás forró vízben áztatjuk. Tehát: a húst szeletekre vágva fokhagymás forró vízbe tesszük, 25 perc­re. Lábosban zsírt forrósítunk, és ebbe rakjuk a vékony birkahússzeleteket. Minden sorra karikára vágott füstölt kolbászt és a tetejére szeletelt füstölt szalonnát teszünk. 10 szem bors és 2 gerezd fokhagyma zárja be a sort Bő lével készítjük. Sütőben ropogósra sütjük. Rizst vagy bur­gonyát tálalunk mellé. BUNDAS KARFIOL. Hozzávalók: 1 és >/« kiló karfiol, 3 tojás, 2 deci tejföl. 1 deci olaj vagy vaj, 3 evőkanál liszt, 3 evőkanál részéit sajt, só, 15 deka sonka vagy füs­tölt hús. — A karfiolt sós vízben megfőzzük, lecsurgat­juk és rózsáira szedjük. A 3 tojás sárgáját habosra ke­verjük a tejföllel, olajjal, beletesszük a 3 tojás felveri habját és sajtot. Hígításhoz a karfiol levét használjuk. Ebből a keverékből öntünk a tűzálló edény aljára és bele­tesszük a szétszedett karfiolt. A megmaradt mártást a te­tejére öntjük és az egészet 15—20 percre sütőbe helyezzük. Igen ízletes, ha sajt helyett darált vagy apróra vágott sonkát keverünk az öntetbe. MÁRTA SZELET. Hozzávalók: (6 személyre) 5 deka vaj, 5 deka liszt, 2 deci tej, 3 tojás, só, 15 deka vagdalt vagy darált sonka, 1—2 deci sűrű tejföl. —• A vajból, a liszttel világos rántást készítünk, feleresztjük tejjel és addig főzzük, míg a tészta a kanálról le nem válik. Ki­hűlésig tovább keverjük és belevegyítünk egyenként 3 to­jássárgáját, sót és a felvert habot. Sütőlapra helyezett olajjal megkent, lisztezett papírra kenjük és erős tűznél hirteleh sütjük. Ha megsült, kiborítjuk, a papírt lehúzzuk róla és olyan gyorsan rákenjük a tejföllel elkevert sonkát, hogy a tészta még meleg legyen. Dióskalács módjára fel­csavarjuk, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. ÁNIZSOS TEKERCS. Hozzávalók: 2 tojás, a 2 tojás súlyú cukor, 1 tojás súlyának megfelelő tiszt, ánizsmag. — 2 egész tojást a cukorral elkeverünk, és hozzáadjuk a lisztet. Viasszal kikent sütőlapra egy kávéskanállal kis halmokat kenünk, egymástól jó távol. Közepükre ánizst teszünk, hirtelen sütjük és még melegen főzőkanálra csa­varjuk. Anyám, a hangod nem hallom többet.-----------------------------­Anyanyelvemben őrizlek téged. Horváth István Szavaid szívem mélyén dübögnek Úgy zengik vissza a mindenséget, ahogy azt tőled szóval tanultam. ANYA Kis nép nyelvén, de, Anyám tiéden. Anyám vagy, s én is fiad, ki voltam. NYELVEMBEN Ez nem szégyenem, se büszkeségem. Anyám vagy! most már: csak szavakban! S hogy többé hangod, jaj, nem hallhatom, drágább a szavad, mélyebben dobban. Nincs a földön oly kincs, se hatalom, mely megfojthatna fiad ajakán. Dédunokád is őrzi "Vénnanyót" Nem kell előtted pirulnunk, Anyám. Megőrizzük, mit ajkad ránk hagyott. Tiszai vízlépcső A Tisza II. vízlépcső egyik tervezője. Dóra Tibor írja a tanulmányában a következőket: „A Tisza-vülgy középső térségének öntözésbe vonását a terület semiarid jellege, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek olyan mértékű fej­lődése Indokolja, amely mellett már a víz válik a termés­növekedés döntő tényezőjévé és az öntözés alkalmazása szükségszerűen jelentkezik.” Túl ezen a környék iparának szempontjából is nélkülözhetetlen a megfelelő vízmennyi­ség biztosítása, a rendkívül egyenetlen vízhozamú Tisza szintjének duzzasztóművel való szabályozása. Ezért épült meg Kisköre közelében a II. vízlépcső a Tiszán. Szolnok megye pereméin vagyunk, de amit most elbe­szélünk, az elsősorban a Jászságra és a Nagykunságra vonatkozik. Ugyanis két csatorna ágazik el a vízlépcső fö­lött: összhasszúságuk 220 kilométer lesz a teljes kiépülés után, így 300 ezer hektár föld öntözése válik lehetségessé. Nem csupán Szolnok megyét érinti ez az áldás, hanem a bal parton kiágazó nagykunsági öntözőcsatoma megnöveli a Körös vízhozamát is, fokozza a Békés megyei öntözőrend­szerek hatékonyságát Most pedig nézzük meg közelről a Tisza U. vízlépcsőt, amely a hetvenes évek elejének egyik legjelentősebb ma­gyar beruházása volt, s a hozzátartozó létesítmények épí­tése még ma is folyik. A felvíz és az alvíz között közel 11 méter a szintkülönb­ség, az itt felhalmozott helyzeti energia erővé válva len­díti a turbinákat. A duzzasztómű aflaplemezének hossza 140 méter, szélessége 41 méter. Maga a duzzasztómű öt, egyenként 24 méter széles nyílással épült. A vízi erőmű a jobb parti öhlözetben helyezkedik el. Négy, percenként 107 fordulatot végző generátorral egybeépített turbina termeli az áramot. Az erőmű teljes kapacitása évi 106 millió ki­lowattóra. 1973-ban kezdődött meg a duzzasztás, a Kisköre fölött húzódó töltések közé szorított árteret fokról fokra víz bo­rítja e!L Az így keletkező körülbelül 127 négyzetkilométer felületű tó legnagyobb szélessége hart kilométer, vízmély­sége 2,5 méter. 300 millió köbméter víz halmozódhat fel itt. Mit jelent ez? Egy új, hatalmas üdülőövezet létrejöttét. Vessünk egy pillantást erre a sohasem volt, s valósággá lett tájra — odatentről, (repülőgépről. A motorok fölberregnek, barátságos, mondhatnánk, csa­ládias zümmögéssel. Rövid nekifutás, egy pillanatra meg­lendül a táj, aztán visszanyeri egyensúlyát, azt a csodá­latos egyensúlyt, amit csak felülről nézve vehet észre iga­zán az ember. A sebesség 200 kilométer, italán 300 méter magasan repülünk. A Tisza vonalát követjük észak félé. Jól kivehető most az ártér töltéssel körülzárt (területe, odalent víztükör csillog A főcsatornák jobbról és balról merőlegesen mutatnak a folyó felé. Községek suhannak el alattunk, a Tisza bal partján egymásután következik Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Tiszafüred, a jobb parton Sarud, Poroszló. A víztároló Poroszló és Tiszafüred között lesz a llegszélesebb. Közel negyed óráig repülünk a mesterséges — még nem teljesen kialakult — tó területe fölött. Az ártér — északi irányban — több mint harminc kilométernyi hosszúságban nyúlik el. A (töltésekkel körül­vett rész — merész hasonlattal élve — egy lábnélküli ku­tyára emlékeztet, amelynek orránál helyezkedik el a kis­körei duzzasztómű, a farka pedig Tiszabábolnánál kez­dődik. Visszafelé már nem követjük a Tisza vonalát, sík föl­dek fölött repülünk, késő őszi, gyérfüvű mezőn jól látni a csordák vonulásának útját, az itatok körül csupaszra taposott térségeket. Fehér foltok villannak elő: a szik vi­rágai. Egy pillanatra arra gondolunk: ezek a semmire sem jó, kopott legelők az éltető víz hatására rövidesen elvesz­tik kopárságukat A hatalmas mesterséges tó jövőjének a tervei már el­készültek. Bizonyos, hogy az új üdülővidék nagyon sok embert vonz majd ide, akárcsak a Balaton, vagy a Ve­lencei-tó. Véglegesen krtárufll ez az elzárt világ. A Jászság és a Nagykunság népe néhány esztendő el­múltával természetesnek tekinti majd, hogy ilyen ez a táj, s természetesnek vehetjük mi is, hogy a megváltozott táj­jal az ember együtt változik. ŐRIZLEK TÉGED September, 1985 Page 13

Next

/
Thumbnails
Contents