The Eighth Hungarian Tribe, 1985 (12. évfolyam, 1-11. szám)

1985-08-01 / 8. szám

Az Itt-Ott Magyar Baráti Közösség Magyar hete 1985. augusztus 17 — 24 Lake Hope State Park, Zaleski, Ohio. Augusztus 17 — szom­bat Délután érkezés, el­szállásolás, ismerkedés. Este szabadfoglalkozás; Augusztus 18 — vasár­nap. Műsorvezető: So­mogyi Balázs. 9:30 Résztvevők köszöntése. Éltető Lajos (Portland, Ore.); 10:00 Istenszolgá­lat. Nyeste Zoltán (Ho­­patcong, NJ); 11:00 A mai magyar irodalom Magyarországon, nem­zetiségi sorban és diasz­pórában. Pomogáts Bé­la (Budapest); 20:00 Kosztolányi Dezső: gon­dolatok a nyelvről. Iro­dalmi est az MBK ifjú­sági csoportja rendezé­sében. Augusztus 19 — hét­fő. Műsorvezető: Nagy Károly. 9:30 Hunyadi és társadalma. Held József (Camden, NJ); 10:30 Gróf Batthányi Lajos, első magyar miniszter­­elnök főbenjáró pere és vértanusága. Szőts Ist­ván (Bécs); 20:00 Mo­­noszlóy Katalin előadó­estje: ,.Száll a madár, száll az ének”. Augusztus 20 — kedd. Műsorvezető: Venczel János. 10:00 Előadás Mécs Lászlóról: „Kó­borló elődöm, Tinódi Se­bestyén”. Monoszlóy Dezső (Bécs); 11:00 A modern magyar színház — Örkény István. Györ­­gyey Klára (Orange, CT); 20:00 Bemutató Szőts István filmjeiből: „Emberek a havason”. Augusztus 21 — szer­da. Műsorvezető: Boj­tos László. 9:30 Isten- August, 1985 szolgálat. Horváth Er­zsébet (Budapest); 10:30 Amerikai magyarság: műit, jelen és jövő. Két­nyelvűség, kultűrális pluralizmus és a való­ságos kulturális politika Amerikában. Palasics János (Cleveland, Ohio); 11:00 A toledoi magyar negyed fennmaradása és ennek tanulságai. Lu­­dányi András (Ada, Ohio); 19:00 Tábortűz: szórakozó est. Augusztus 22 — csü­törtök. Műsorvezető: Somogyi Balázs. 9:30 Az emigráció feladatai és lehetőségei. Király Béla (Highland Lakes, NJ); 10:30 Az erdélyi magyar irodalom: egy kisebbség sorsa és üzenete. Pomo­gáts Béla (Budapest); 11:30 Magyar kisebbsé­gi jogok nemzetközi fórumokon — 1985. má­jus: Ottawa: június: Washington; október: Budapest. Hámos Lász­ló (New York); 20:00 Nemzetiségi tárgyú do­kumentumfilmek. Augusztus 23 — pén­tek. 10:00 Ifjúsági sza­valóverseny; 11:00 A Magyar Baráti Közös­ség közgyűlése; 20:00 Monoszlóy Dezső szerzői estje. Monoszlóy Katalin közreműködésével. Augusztus 24 — szom­bat. 10:00 Istenszolgá­lat. Éltető Lajos (Port­land, Ore.) A hét lezárá­sa. Jelentkezés: Mr. László Bojtos, 7000 Hilton Rd. Brecksville, Ohio, 44141 Tel: (216) 526-4587. MAGYAROK NYOMÁBAN Idegen földrészek hegycsúcsai, gleccserei, szigetei őrzik nevükben magyar világjárók, felfedezők nevét. Például Afrikában ... Teleki Sámuel gróf, Rudolf trónörökös va­dásztársa eredetileg vadászni indult Kelet-Afrikába, de magával vitte a pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztisztet. 1886—89 között 3000 kilométert tettek meg a nagy tavak és Abesszínia között, Afrika térképéről egy nagy fehér fol­tot töröltek le, s útjuk az egyik legjelentősebb magyar Af­­rika-kutató út lett. Felfedezték a kelet-afrikai árokrend­szer folytatásában a 300 kilométer hosszú Rudolf-tavat, a tó partján a 646 méter magas működő vulkánt, amelyet Höhnel természetesen Teleki nevével rajzolt rá a térkép­re. Erről a vulkánról később az a hír járta, hogy kitört és felrobbant, s csak 1933-ban egy angol gyarmati tisztvi­selő jelentése alapján került vissza a térképre. Höhnel né­met nyelven publikálta a nagyszerű utazás eredményeit — utóbb a Stefánia-tó megtalálását is — ezért a sikereket német tudományos eredményként könyvelte el a világ. Almássy László nevét a Szaharában, pontosabban a Lí­biai-sivatagban, Dzsebel esz Szaudánál találjuk meg. A neves Ázsia-kutató, Almássy György fia 1925—27 között a Núbiai-, majd a Líbiai-sivatagban próbált ki egy autó­típust — lévén híres autóversenyző. így vált a sivatag sze­relmesévé, minden évben visszatért hozzá. 1932-ben repü­lőgépén és gépkocsiján jár az ismeretlen Gilf-fennsíkon. Sziklarajzokra bukkan, filmez, felfedezi a titokzatos Zar­­zura-oázist. 1933-ban már egy kitűnő fiatal kutatót visz magával. Kádár Lászlót, együtt nagy területeket deríte­nek fel, térképeznek. Almássy nevét nyilván Kádár László debreceni professzorunk örökítette meg a térképen, aki önállóan is végzett aztán sivatagi vizsgálatokat a „nagy homoktengerben". Ázsia . .. Felbecsülhetetlen jelentőségű expedíció volt Széchenyi István fiának, Béla grófnak az útja (1877—80), mert egy zseniális geográfust vitt magával térképészként, az akkor még 28 éves Lóczy Lajost. Kína kitűnő földrajza, a Transzhimalája hegyrendszer, a belső-ázsiai sivatagok keletkezésének a megfejtése, a löszmagyarázat és az a mérhetetlenül sok tapasztalat és összehasonlító anyag gyűjtése, ez a mérlege ennek az útnak, amely később a magyar föld szerkezetének, és a Balatonnak a tudományos magyarázatához is hozzájárul. Lóczy Lajos már kész mérnökként ismeri meg Cholnoky Jenőt, aki az általa alapított budapesti földrajzi tanszéken utódja, a Balaton-kutatásban munkatársa volt. Cholnoky is jár Kínában, az akkori Mandzsúriában, tanulmányozza a Hoang-hót. Kitűnő magyarázatot ad a folyók típusairól, ök ketten a magyar földrajz legnagyobb hatású iskola­­mesterei. Almássy György 1906-ban újabb ázsiai utazására magá­val viszi az egyik Lóczy-tanítványt, Prinz Gyulát, aki ké­sőbb, vakmerő utakon pokoli szurdokokon szintén bejárja a Tien-sánt. Lóczy- és a Cholnoky-hegység neve az ő fel­táró munkáját jelzi. Legutóbb a szegedi egyetem tanára volt. A Nopcsa Ferencről elnevezett gleccser is magyar fel­fedezésről vall Ázsiában, bár Nopcsa csak Kis-Ázsiában járt, s Albániának volt legkitűnőbb ismerője. Egyébként a sárkánygyíkok, a Dinosaurusok világhírű kutatója volt, és az albán nép királyjelöltje 1913-ban! Állítólag Jókai Mór a „Szegény gazdagok” rablóvezérét, Fatia Negrát egyik őséről mintázta. Folytathatnánk a sort: Amerika magyar földrajzi ne­veiről még nem is szóltunk. De talán olvasóinknak is ked­vük támad tovább böngészni a térképet. Ha összegyűlne egy csokorra való belőlük, megpróbáljuk ismét kikutatni az eredetüket. D. Nagy Éva Page 13

Next

/
Thumbnails
Contents